Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - II. bef. közl. 115

XH ÚR Y JÓZSEF. A németekkel kötött békének előzményei. Mivel Bocskay a németnek nagy károkat ós sok vereséget okozott, Németország imperátorának testvére, Matjas herszek — a, ki akkor Hunkária lierezege levén, Viena vagyis Bécs városában lakott és ő folytatta a háborút az iszlám népével látván az iszlám hadseregének erejét és Bocskaynak ellenállását, s tudván, hogy Erdei, mely az ő seregének támasza vala, a másik részre pártolt : embereket küldött az említett szerdárhoz és zörgetni kezdett a béke kapuján. Ezenkívül a Boliemiaban, azaz Csehországban levő Prága városában lakó testvérének levelet küldvén, kijelentette, hogy »ha a napokban létre nem jön a békekötés az iszlám népével, bizonyos, hogy országunkat okvetetlenül kieresztjük kezünkből s egy része az iszlám birodalmába kebeleztetik, másik részét pedig az erdélyinek hadai tiporják el.« Amaz is tudván, hogy mindenesetre jobb lesz a béke, ebben a tárgyban elfogadta testvérének nézetét; de a mint a békealkudozások miként folytatása ügyében megkereste vallásuk fejét, a pápát, az nem adván beleegyezését, ilyen választ küldött : »A testvéred tervezte békekötést mindenesetre semmisítsd meg, s ha bele nem egyeznék, öld meg.« A pápa válaszát közölvén testvérével, felszólítá, hogy igyekezzék a pápa szavainak értelmében eljárni; s azonkívül kijelentette, hogy »nekem a vallás ügye előbbvaló a veled való rokonsági viszonynál; mindenesetre háború lesz.« Ekkor a nevezett Matjas ezt a választ küldötte : »én ezt a békekötést ránk nézve előnyösnek találtam és megtettem a kezdő lépéseket, most már nem lépek vissza«, és eltökélte magát a háborúra a magyarokkal egyetértve. De aközben, hogy elindult Prága felé az Erdély megsegélésére menő hadakból s erdélyiekből és magyarokból álló nagy sereggel, a császár meghalt. Minthogy a trónra lépés szokásuk szerint a pápa beleegyezésétől függ s mivel a nevezett Matjas — noha alkalmas volt a császárságra a békekötésbe beleegyezett, ezért ettől elvonván a császári méltóságot, ennek öcscsét, Makszimilian uszt — a ki Eger elfoglalása után, mikor az iszlám hadseregével szembeszálltak, az ellenségnek vezére volt s a vereség után menekülve azután a szerzetesi életet választván a pápához ment és egy bizonyos helyen tartózkodott nevezte ki császárrá a megholt helyére és Hangáriába vagyis Ungürúszba küldötte. De mivel Matjas készen volt a háborúra, a gyáva Makszimilian átengedte neki a császárságot s felhagyott a békekötés ellenzésével. Igy Matjas harcz és háború nélkül Németország császára és királya levén, a békekötés ügyét — siettetés föltételével — Makszimüiánra bízta s ezt Hungária