Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - II. bef. közl. 115

BOCSKAY ISTVÁN FÖLKELÉSE. 117 •csönösen ahdnámét adtak. A boldogult azon a télen a boldogság küszöbéhez menvén,

1) a tényállást előterjesztette a megboldogult Ahmed szultánnak s egy értékes koronát készíttetett, melynek arany része kb. 3000 arany értékű vala s ugyanannyi értékű drágakövekkel volt díszítve.2) Midőn Isztrigun (Esztergom) elfoglalása után visszatértek Budunra, Pesttel szemközt nagy sátorokat ütöttek fel és nagy lakomát rendeztek.8

) Csekélységem Isztrigun elfoglalásának örömhírével Isztambulba ment volt és így nem lehettem ott jelen. Tíz ezernyi magyar katonával és az összes előkelő urakkal jött el találkozásra a boldogulttal. A boldogult aztán fejére tette a koronát, egy drágakövekkel díszített kardot kötött fel az oldalára s a padisah részéről egy császári zászlóval ajándékozta meg. S itt beszélgetés közben minden dolgot közösen megállapítván, erős szerződést és szövetséget kötöttek.*) ') Hádsi Khalfa azt mondja, liogy Lala Mohammed, mikor Esztergom sikertelen ostroma ntán (1604-ben) Belgrádhoz érkezett telelni. Konstantinápolyba hivatott és oda az 1013. év Bamazán 20-án, azaz 1605 február 9-én, érkezett meg (252.). ') Hádsi Khalfánál igy olvassuk : » A nagyvezír az előző évben az udvarhoz jővén, a Bocskayval kötött szerződés ügyét előterjeszté a padisahnak s egy értékes koronát — mely 3000 aranyon készíttetett aranyozva és drágakövekkel díszítve — hozott volt magával« (I. 262.). — A mi Bocskay koronáját illeti, Istvánfi ezt írja róla : >Ea esse dicitur rndioris operis, intus quidem lignea, et superne lamineis aureis tecta, et lapillis obsoletum in morém inditis elaborata, quae quamquam a Tnrcis imperatorum Constantinopolitanornm, aut Despotarum Thraciae diadema fuisse fertur, incertum tarnen est, quaenam et unde sumpta sit« (1724-i kiad. 514.). Hídvégi Mikó Eerenoz (172. 1.) és Szamosközy István (IV. 267.) szerint a nagyvezír Bocskayt a görög császár koronájával koronázta meg a Bákoson. Bethlen Farkasnál ezt olvassuk : »Proferri postea Coronam jubet (quam Persiae cujusdam regis nonnulli, alii Graecorum tradunt fuisse) stb. (VI. köt, 345.). Maga Lala Mohammed nagyvezír egy, Bocskayhoz 1605 nyarán Belgrádból küldött levelében, igy nyilatkozik róla (Hammer ford, szerint) : » Der von S. M. Unserem glücklichen Padischah für Euch, mein Freund, geschickte Herrscher — und Hauptschmuck, welcher in anderen Sprachen Krone heisst, ist mit vielem Geschmeide ausgeziert in dem kaiserlichen Schatze, der schon vor einiger Zeit vorausgegangen. Da Einiges derselben Ausbesserung bedurfte, so war dieselbe, als wir noch zu Constantinopel waren, nich vollendet, und ist Uns nachgesendet worden.« (Geschichte des Osm. Beiches. IV. köt. 666.). a) Hádsi Khalfánál : »A pesti oldalon különféle sátorokat ütöttek fel s az iszlám serege fegyveresen és teljes díszben, rendezett sorokban állott. Szajebánok alatt asztalokat és székeket helyezvén el, szokásuk szerint nagy lakomát rendeztek.« (I. 262.). *) Hádsi Kh. még ezt teszi hozá : »Ágyúdörgés közben nagy ünnepséget és lakomát rendeztek, azután fölkerekedvén eltávozott« (I. 262.). -— Ekkor állapították meg, hogy Erdély és a hozzá tartozó részek évenkint 10,000 aranyat fizetnek a szultánnak, de ez az adó 10 évig elengedtetik. A tulajdonképpeni Magyarország azonban nem fizet adót. (Szilágyi Sándor : Erdélyország története Π. köt. 82.).