Századok – 1899

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay család történetéhez 108

A Β. ORLAY CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ. A Századok múlt évi folyama 3-ik füzetében (200—229.11.) látott világot a b. Orlay és gr. Serényi-családról, ismeretlen levéltári anyagokból merített tanulmányom, melyet egyszersmind a Történelmi Tár Il-ik füzetében (193—292." 11.) okmánytár követett. Most abban a helyzetben vagyok, hogy az Orlaycsalád egyik legnevezetesebb közszereplő tagjának, a lángoló hazaszeretetéért sokat szenvedett és tragicus véget ért bujdosó kurucz vezér b. Orlay Miklós-nak élettörténetéhez és vele főúri családja genealógiájához némi iíj adalékokkal járulhatok. Nevezetesen II. Rákóczi Ferencz udv. cancellariája még kiadatlan, - a b. Jeszenák-gyűjteményben fönmaradt minutáskönyvei egyikében, az 1704 -1709-iki fogalmazatokat tartalmazó Il-ik kötetben — akadtam mindjárt Orlay Miklós meggyilkoltatása után kelt három fejedelmi rendelet eredeti minutájára, melyek reája, özvegyére, s hadaira : a törökországi bujdosó kuruczokra vonatkoznak. Mivel pedig mind a három igen rövid, legjobbnak Ítélem őket ide iktatni, s úgy azután belőlük az új történelmi tanulságokat kivonni, hogy velők fentidézett tanulmányomat kiegészítsem. I. » (Mai ( Orlay) Miklós özvegye dolgában.« »Megtekintvén^kegyelmesen néhai Tekintetes és Nagyságos Ollai Miklós Úri Hívünk hazájához s nemzetéhez sokképen és sok ízben valósággal megbizonyított igaz hűségeskedését, tiszta szeretetit és állhatatos készségét; erre nézve említett Úri Hívünk özvegyét, Nemzetes Nádudvari Erzsébet Asszont, mind maga személyében és tutrixsága s gondviselése alatt lévő néhai Vitéz Ferencz és Inczédi Mihály árváival, mind penig magához és a megnevezett árvákhoz tartozó, Nemes Erdélyországában akármelly Nemes Vármegyékben levő ingó és ingatlan javaikkal és jószágokkal együtt vettük Kegyelmes