Századok – 1899

Értekezések - KROPF LAJOS: Dárius király Erdélyben 97

lOtí KROPF LAJOS. adat azért képez, mert ezekre van építve Bury egész elmélete, t. í. hogy Dáriust — mint említettem —- az erdélyi aranybányák híre indította a hadjáratra, hogy Gralacznál kelt át tehát nem a »nyak«-nál — és azután a Buzeo azaz a Bodza folyócska mentében építette az említett váracsokat. Meg kell engednünk, hogy ez a hypothesis a rövid időtartamot illetőleg megegyezik avval, a mit Ktesias is állít, hogy t. i. Dárius a Dunától összesen csak 15 napi járásra hatott Skythiába. (Persica 17. fej.) Ε szerző szerint Dárius, serege egy tized részének elvesztése után kénytelen vala meghátrálni. Csakhogy másrészt, lia valóban az erdélyi bányák képezték volna Dárius végczélját, úgy ő a Duna mentében haladt volna fölfelé és magával vitte volna hajóhadát ez esetben is le a Maris folyó torkolatáig, vagy még tovább. Ha pedig a Buzeo (Bodza) mentében és a Bodza szoroson át vala tervében Erdélybe nyomulni, ügy nem a »nyak«-nál kelt volna át a Dunán, hanem valamivel följebb, és ily módon megkímélte volna magának és seregének kettős fáradságát, t. i. a Szerethen és Prutlion való átkelést. Mint tudjuk, Strabo is, a ki — ne feledjük el — jóval később élt Herodotosnál, azt írja, hogy a perzsa hadsereg a geták sivatagján túl sem jutott, tehát a mai Bessarabiában a Prutli és Dnjeszter folyamok közt járt, lia t. i. elfogadjuk Macan, a már említett angol iró véleményét, hogy Dárius egyetlenegy nagyobb folyamon sem kelt át útjában. Befejezésül legyen szabad kérdeznem, mirevaló mind ez a találgatás? Az ilyenféle tudákos divinatio még csak megjárta valaha, de a mai szigorú kritika kíméletlenül elvet mindent, a minek nincsen szolid alapja. Tekintélyekre hiába hivatkozunk. Non quis, sed quid a mai jelszó. Igy, hogy Herodotos földrajzából merítsünk példát, boldogult Hunfalvynk hivatkozik COOKS Károlyra, »a, ki a folyók helyszíneit látszik ismerni« s a ki szerint a Tiarantus a mai Teljorman, az Ararus a Szereth, a Naparis a Jalomnicza, az Ordessos pedig az Ardsis. Miután azonban a görög iró más részletet nem említ mint azt, hogy az általa említett öt folyó a Duna bal partján ömlik e folyamba s hogy mind az öt a szittyák földén, tehát a Duna torkolatától