Századok – 1899

Értekezések - KROPF LAJOS: Dárius király Erdélyben 97

DARIUS KIRÁLY ERDÉLYBEN. 101 mint pl. Xénopol és Bury tanár — szerint azonban a Maris alatt az Oltót kell értenünk Herodotosnál, a mi azért bir nagyobb valószínűséggel, mert e görög író nem említi a dunai Yaskaput. Ez csak Strabonál fordul elő legelőször. Mindkét fél megegyezik azonban abban a két pontban, hogy a Maris az agathyrs nép földjén eredt —· a mit a görög író nem tagad ugyan, de nem is állít teljes szabatossággal — és hogy a nevezett nép Erdélyben lakott ; ha pedig nem lakott ott, úgy aranybányák léteztek egykoron Erdélyen kivül a Maros, alsó Tisza vagy Duna mentében is, hol mai napság hiában keresnők azokat. Egyszóval ubi Agathyrsi, ibi aurum ! ad notam : Ubi Helena, ibi Trója ! Ennyiből engedjünk meg annyit, hogy a kik a Maris folyót az Olttal azonosítják, nem kerülnek ellentmondásba egyetlen egy classicus íróval sem, és hogy az agathyrsok talán nem bányászták, hanem valami folyóból, valószínűleg az Oltból mosták az aranyat. Mint tudjuk, a folyónevek ide s tova vándorolnak mint a lidércztűz s azért kerül sok tudós az ókori és középkori földrajz feneketlen ingovánvába. Ha tehát a szerencsés — vagy az említett tudósok szemében talán szerencsétlen — véletlen valami egyptomi papyrusban föl is födözne valami elfeledett földrajzi író munkájából egy foszlányt, vagy ha valahol az agathyrsok földjén napfényre hozna is egy föliratot, mely foszlány vagy fölirat ellentmondani látszanék akár az Olt- akár a Maros-féle elméletnek, — mint mondom — még mindig rendelkezésükre fog állani az illető uraknak a név-költözködésnek bebizonyított tényekre alapított ellenvetése. Hogy pedig az ubi auriger, ibi aurifer elv nem csalhatatlan, arra van akárhány példa, melyekből legyen szabad egy konkrét esetet fölemlítenem. Angliában a yorki grófság keleti harmadában van egy helység, névszerint Cottingham, hol már több izben akadtak vaskos és igen finom aranyból készült u. n. pénz karikákra. Kettőt közülök a British Museum gyűjteményében őriznek s ezek egyike annyit nyom mint 22 font sterling aranyban, tehát, még lia kevésbbé finom aranyból volna is, megérne mai napság 264 osztrák-magyar forintot. A másik kisebb és azonkívül még kopott is, mert modern