Századok – 1899

Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Horvát történelmi repertorium. Közli: Margalits Ede - XI. 86

TÁRCZA. 87 rómaiak ellen. Vezéreik a két Bato és Pinez voltak. Az egyik Bato Dalmácziából Itáliába rontott és ott nagy pusztítást vitt végbe (Vellejus Pátere. II. 118). A másik Bato Szirmiumban hadakozott, két évi harcz után azonban legyőzettek s egész Pannónia Szirmiummal együtt római provinczia lett. Szirmiumot »delitiae Bomanorum«-nak nevezték, több várat emeltek itt a barbárok ellen, kik a Duna túlsó partján laktak és Nagy Konstantin császár Szirmium várát és városát egész Illyricum székvárosává és a praefectus székhelyévé tette. A római uralom alatt Szirmium nagyon felvirágzott, a várost Ammianus Marcellinus részletesen leírván azt az összes illyr városok anyjának nevezi és rendkívül népesnek mondja. A római császárok is szivesen időztek itt. A Szerémségnek ez időbeli jelentékeny szerepléséről tanúskodik az is, hogy több szülötte a császári méltóságra emelkedett, igy Quintus Decius Trajanus, ki a régi Budalia, mai Mangyelos faluban Mitrovicza közelében született és 249-ben a légiók által császárrá kikiáltatott ; Lucius Domitius Aurelianus, ki Szirmium városában született és 270-ben lett római császár ; M. Aur. Valerius Probus, szerémi paraszt szülők gyermeke, 276-ban római császár. Attila 441-ben elfoglalta Szirmium várát s azt és a várost elpusztította, Appeninus római helytartó Thessalonikába menekült, mely azután Illyrikum fővárosa lett. Egész Szerémség a hunnok uralma alá került ; Attila halála után a gepidák kezére, majd meg a keleti gótokéra került és Theodorik király Colosseát tette kormányzójává. Justinian 528-ban a longobardokat hivta be a Szerémségbe Audonius királyukkal; 568 — 791-ig az avarok voltak Szerém urai, és midőn ezeket Nagy Károly frank király legyőzte, a frankoké lett. Porphyrogenitus mondja, hogy Szerém az egész IX-ik században a frankoké a X-ikben pedig a magyaroké volt. (?) (T. i. Porphyrogenytus ezt nem mondja.) Ez utóbbit tagadásba veszi Safarzsik (Starozitnostili 681-ik 1.) és azt állítja, hogy a frank uralmat Szerémben a horvátoké követte, kiknek utolsó zsupánja Szermo bán volt. ki vitézül harczolt a görögök ellen. Szerém ezután a bolgárok kezére került és a bolgár czárság bukásig (1019) ezeké maradt, kiktől a görögök foglalták el. 1073-ban Magyarország hatalmába került, 1152 — 1165-ig ismét Görögország foglalta el, kiktől III. Béla ismét visszahódította. Ezután egy ideig a szerb czároké volt Szerém. Badoszlav Nemanics III. birta és birtokát a magyarok ellen védelmezte, IV-ik Nemanics Dragutin szerb czár egy ideig a Szerémségben székelt, de a magyaroktól szorongattatva Dobráczba vonult ; Dusán István Silni (a hatalmas) Szerém birtokáért hosszú háborút viselt Nagy Lajossal. A szerb czárság bukása után a Szerémség teljesen Magyarországé lett és Brankovics György cserébe Belgrádért magyar uradalmakat