Századok – 1898

Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Ism. L. 342

344 TÖRTÉNETI IRODALOM. Egy másik fejezetben a Csanád nemzetség birtokaival foglalkozik szerző s a beható kutatások alapján azon meggyőződésre jut, hogy az első századokban Csanád várán kívül jóformán ez a nemzetség birta a vármegye egész területét. A tizenharmadik századból több istenitélettel eldöntött pöresetről, az ajtonymonostori barátok pénzhamisításáról, Bulcsu csanádi püspök erőszakoskodásáról, melynek a bizerei apát is áldozatul esett, a tatárok és kunok pusztításáról szól bővebben szerző s azután ismét a megyei birtokos nemzetségek és családok ismertetésére tér át. Első szerepet játszik ínég e korban is a Csanád nemzetség, mellette később tűnik fel a vármegye keleti zugában az A jtony, majd a Csák, Monoszló, Kalán, Vezekény nemzetség. Yirágzási korát a megye a Hunyadiak alatt élte: rengeteg birtokot szerzett itt a megye területén Hunyadi János, a ki egy ízben főispánja is volt. Yele versenyre kelt e tekintetben a nagylucsei Dóczi, a horogszgii Szilágyi, a kállai Telegdi, Jaksics, és Keszi család. Ε megye területén kapott Zsigmond királytól birtokot 1. Murád török szultán fiának Szaudsinak két fiu- és egy leányból álló családja. Az egyik fiút Daud Cselebit a nép Csalapia Dávidnak nevezte el, nőtestvérének pedig Császár Katalin nevet adott, Thury József szerint pedig ez a »Szilágyi Mihály és Hajmási László históriájáéban megénekelt »császár leánya«. A Dózsa-féle parasztlázadás részben e vármegye területén zajlott le. Fölperzselték Csanád várát, végig pusztították az egész vármegyét, karóba húzták Csáki Miklós csanádi püspököt, keresztre feszítették Ravazdi Pétert, kikeresett kínzásokkal ölték meg Dóczi Györgyöt, Telegdi Istvánt és több csanád vármegyei főurat. A lázadás leveretése után minő békóba verték a szegény jobbágyot, erre vonatkozólag számos példát idéz Borovszky a megye történetéből. A Szapolyai-korszakban ismét új családok kerítik hatalmukba a vezérlő szerepet. Most már nem a Dócziak, hanem Jaksics Márk a vármegye leggazdagabb földesura : 61 vár-, város-, falu- és pusztából álló uradalma volt. Ez időben már elterjedt a megyében a reformáczió is különösen a Csáki, Mágócsi és Petrovics család voltak főpártfogói. A török terjeszkedésével a megye önállóságát megsemmisülés fenyegette. Csak rövid időre tartóztathatta föl, de meg nem akadályozhatta Perusics Gáspár hősi bátorsága, melylyel ellenállt a Csanád várát rácz csapatok élén ostromló Cserepovics Miklósnak. Utóda alatt (1551) egyetlen ágyúlövés nélkül meghódol a vár a töröknek s Nagy Péter várparancsnok helyét Uláma basa foglalja el s ezzel vége a vármegye ő méltóságának s a királyi kamara adóvégrehajtója már a következő évben számadása végén azt jegyezte meg, hogy a várme-