Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Megjegyzések a „Blagay-család oklevéltárá”-hoz 939

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. Európaszerté a legnagyobb üldözésnek voltak kitéve. Volt itt külön zsidó utczájuk, iskolájuk, zsinagógájuk, fürdő, tánczosház, kórház, temető. A pozsonyi zsidóság hathatós védelem alatt egy külön, zárt politikai községet alkotott, Szerző igen érdekesen és széles alapokon tárgyalja a zsidók jogviszonyait, foglalkozását, adózását, zaklatását, kamatszedését, kölcsöneit. A könyv hátralevő fejezetei a városi jövedelmekről, földesúri haszonvételi jogról, rév- és vámjogról, a vásárról és a szabad behozatalról, a vásári rendtartásról, suly, mérték, pénz, pénzhasználási és pénzverési jog, árulerakás és áru megállitási jogról szólanak. Roppant türelemmel és kitartással aknázza itt ki szerző a városi levéltár megbecsülhetlen kútfőit. Ezek közül némelyek már előtte is fel voltak tárva mások által, de szerző maga is derekas munkát végezett, s a már ismeretes adatokat hol megjavítva, hol kiegészítve, nagyszámú ismeretlent feltárva, a középkori forgalmi életnek oly közvetlen és hű képét nyújtja az olvasónak, mely tanúságaiban mindenkor egyik legtöbbször idézett és használt forrása lesz történeti irodalmunknak. A magyar kereskedelmi élet történetének megirója itt nagy becsű adatok tárházára talál. ,Végül tárgyalja szerző a czímerek eredetét, használatát az Árpádok és Anjou-k idejében. Pozsonynak Zsigmond király által 1436 julius 8-án adott uj czímerét, a városi pecsétet és annak használatát és a városnak .országrendiségét, részvételét az országgyűléseken, király koronázásokon s nevezetesebb államjogi eseményeknél. A szöveg közé nyomott 29 rajz és öt hasonmás csak növeli a könyv érdekességét. A nyomás Éder István pozsonyi könyvnyomdászt dicséri. KOSUTÁNY IGNÁCZ. Megjegyzések a »Blagay-család oklevéltárá «-hoz. (Második és befejező közlemény.) II. Genealógiaiak. Ez oklevéltár páratlan szorgalommal és összehasonlító tanulmányozás utján irt bevezetésének szerzője a Hlagay család származásrendjét két táblában állította össze, melynek bizonyító adatai részint az oklevelekben, részint Schönleben állításaiban, részint pedig szerző és másoknak saját feltevésében keresendők. Az I. táblán vannak azonban oly személyek, kik véleményem szerint oda nem tartoznak. a) Hogy Miklós bán és Pál mester (20., 22.) nem III. István liai, azt szerző a Turul 1897. évf. 80-ik oldalán