Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - VI. 865

870 FHAKXÓI VILMOS. volt. Ékesen díszített négy hártya-codex viseli czímerét. A székesfehérvári koronázó egyházban szent Imre herczegnek emléket állított, és szent Anna tiszteletére kápolnát építtetett.1

) X. Sankfalvi Antal. Sankfalva Gömörmegyében ma is fönnálló magyar helység, a mely nevét nemes családnak kölcsönözte. Ennek tagjai között 1404-ben kiállított oklevél kettőt említ, kik az Antal nevét viselték.2

) A harmadik, kivel e helyen foglalkozunk, csak több évtizeddel utóbb született. Egyetemen végezte tanulmányait, a kánoni jogból a tudori fokozatot nyerte el. Zrednai Vitéz János váradi püspök udvarához jutott, és a váradi káptalanban kanonoki javadalmat nyert.3

) Főpapját 1463 nyarán elkísérte Gráczba, a hol a császárral a korona kiváltása iránt a tárgyalások folytak, és mikor július 24-ikén a szent-kincs a magyar biztosoknak átadatott, ezen szerencsés esemény hírét ő vitte meg Mátyás királynak.4

) Ilv módon kedvező előjelek között megnyílt pályáján feltűnően lassan haladott előre. Hét éven át semmit sem tudunk róla. Az 1471-ik évi összeesküvésben nem volt része, sőt első pártfogójának, Vitéz Jánosnak bukása után, a királyi bizalom kiváló jelében részesült. A lengyel királylyal 1472 elején megindiílt béketárgyalások alkalmával Nifor Imrével Lengyelországba küldetett.5

) ') Bonfin. Deoas IV. Lib. VIII. f. 471. ή Hazai Oklevéltár. 333. 3) Mátyás király 1486. október 2-ikáu kelt oklevelében magisternek és váradi kanonoknak czímeztetik. (Magyar Sión. IV. 772). Kétségkívül már nyilvános pályája kezdetén nyerte el a váradi stallumot. Mátyás 1486 június 16-ikán kelt megbízólevelében »deoretorum doctor«-nak czímezi. ') Ezt kiemeli Mátyás 1489 november 16-ikán kelt czímer-adományozó oklevelében. (Országos levéltár). s) Az idézett czímer-adományozó oklevél említi ezt. Dlugoss írja, hogy a Magyarországba küldött lengyel biztos, a fegyverszünet megkötése után, »cum uno ex baronibus Hungáriáé Nimphor nomine« tért vissza. A lengyel rendek pedig a fegyverszünetet megerősítő (1472 april 22-ikén kelt) oklevélben említik, liogy »cum strenuo domino Nimphor nuncio baronum Hungáriáé« tárgyaltak. (Katona. XV. 578, 584.) Sankfalviról nem tesznek említést. Követtársa, Nifor Imre felől semmit sem tudunk.