Századok – 1898
Értekezések - BERZEVICZY EGYED: Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár 782
800 s berzeviczy egyed. S ezzel nyitva állt Berzeviczy Márton útja lengyel méltóságok elérésére is; ilyet csakhamar adományozott nekieBáthory, stargardi várnagygyá (Capitaneus) nevezvén ki őt, mely állással fontos feladatot ruházott reá az ország nyugati határszélén mintegy annak őreiil rendelvén, úgy a külföldi befolyások elleni megvédésére, mind pedig a lengyelhoni porosz tartományokban Báthory uralkodása ellenében igen szívósan nyilatkozott ellenkezési hajlamok megfékezésére. Berzeviczy Márton saját érdekeinek előmozdítását is igen könnyítette a stargardi kapitányság, minthogy saját birtoka s neje jószágai is ama vidéken feküdtek, s így várnagysága körében, ennek gondjai s kötelmei mellett is gondoskodhatott vagyoni viszonyainak kiterjesztéséről s megszilárdításáról. Szabatosan meg nem határozhatom, mikor nyerte el ezen állást, melylyel a lengyel méltóságok sorába emelkedett; első nyomát találom Báthorynak 1581. évi junius 21-én Yalkai Miklóshoz intézett s már fentebb említett rendeletében, melynek szövegében Berzeviczy Mártont erdélyi kanczellárjának és stargardi kapitánynak nevezi. Két évvel utóbb (1583.) ismét új méltósággal díszítette fel a király Berzeviczy Mártont, a dondogheni várnagyságra s bárőságra emelvén őt;1) — s ismét két évvel később (1585.) val a korona szélső ormaira támaszkodik, első lábaival egy a koronából kinyúló szőlőtőbe kapaszkodva, annak fürtjeit rágicsálja. Sisakdísz. jobbról kék és ezüst, balról piros és arany. Az 1839-ben Lipcsében Bobro•\vicz Nep. János által kiadott Kiesiecky Gáspár-féle lengyel czimerkönyvben Berzeviczy Márton lengyel czímere következőleg iratik le : Négy mezőre osztott pajzs, a jobb oldali felső mezőben egy meredek begyre ágaskodó zerge jobb felé fordítva, a baloldali felső mezőben a szokásos lengyel sas, a jobboldali alsó mezőben: ugyancsak ezen sas: a baloldali alsó mezőben : ugyancsak a fenti zerge, a pajzs feletti sisakon a lengyel sas. A két czimerleirás közül melyik a hiteles, ezt könnyen meg lehetne határozni a Berzeviczy Márton pecsétjein találtató czimerlenyomatokkali összehasonlítás által, ilyen azonban nincs kezem ügyében ; lehetséges, hogy mindkettő helyes, az egyik czimer a nemesit, a másik pedig a később nyert lengyel bárói czimert tüntethetvén fel. Nisieczky szerint Báthory István egyik szép anyja Berthoty Kata lett volna ; ez alkalmasint összetévesztése Berzeviczy Márton hasonnevű anyjával : ha mégis Báthory egyik ősanyja szintén Berthóty Kata lett volna, ebből távoli rokonság származhatott a király és kanczellárja között. ') Mikor kapta a dondaglieni báróságot, biztosan meg nem határozható. Hogy 1583. évi ápril. 12-én már birtokába volt, bizonyítja Báthory czimadományozó oklevele Dauda János és Miklós erdélyi nemesek részére a fenti napról, »Datum per mapus magnifici Martini de Berzevicze, Equitis, Liberi Baronis ín Dondangh, per Transsylvaniam cancellarii ac capitanei Stargardensis. Eredetije függő pecséttel a K.-Lomniczi levéltárban t'asc. 5. H. 17. Ugyanígy czimeztetik a szepesi káptalannál az ő közbenjárására a Berzeviczy család balásvágási és Lőcse sz. kir. város toriskai birtokaik között 1583-ban tartott határjárás eredményéről kiadott tikiratban. Berzeviczei levéltár 149. sz.
