Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 763

tárcza. tyéjébe Vaszary Kolos herczegprimás és Wlassics Gyula kultusminiszter jelenlétében, s itt marad addig, mig nemsokára ünnepélyes temetéssel végleg elfogják helyezni. A síremlék költségeire Ó Felsége magánpénztárából 25 ezer frtot engedélyezett, annak kijelentésével, hogy őseinek és elődjének eltemetése iránt ő maga fog intézkedni. A koporsók román stilban készültek. Mindeniken Magyarország Árpád-korbeli czímere látható. Visszahelyezték a koporsóba a koronákat is, melyeket a székesfejérvári sír felfedezése óta a muzeumban őriztek. A Schulek által tervezett síremlék nemsokára elkészül s az ünnepélyes szertartás és a koporsók végleges elhelyezése a sírboltban azután fog megtörténi. — »A MAGYAR ÁLLAM EZERÉVES FENNÁLLÁSÁT megörökítő hét vidéki emlékmű 896 —1896.« czímen Erdélyi Mór csász. és kir. udvari fényképész a magyar kormány megbízásából díszes emlékkönyvet adott ki. A díszes kiállítású sikerült heliogravurekhoz magyar s franczia magyarázó szöveg van csatolva, mely röviden aζ emlékművek keletkezésével ismertet meg. -— A MAKOVICZAI URADALOM, a hires Rákóczy birtok Lengyelország szomszédságában, mely hadászati és kereskedelmi szempontból rendkívül nevezetes szerepet játszott, s melynek székhelye Zboró egy ősrégi kastélylyal, rendkívül becses műkincsekkel, kertjében a hires száz hárssal, mely alatt az öreg Rákóczy György egy oklevelét keltezte (sub centum tiliis) nemrégiben urat cserélt. A Rákóczyakról az Aspremontokra s ezekről az Erdődyekre szállt, kiktől Strecz vállalkozó vette meg, s most Clamm berezegnek adta el. Társulatunk bártfai kirándulása alkalmával bizottságot küldött oda, mely arról jelentést is tett. Óhajtandó volna, hogy az ősi fészek a maga épségében tartassék meg s műkincsei az enyészettől megmentessenek. — IFJABB DR. JANNY GYULA a müncheni egyetemi történeti seminárium tagja julius 23-án e seminárium helyiségében előadást tartott a magyarországi tatárjárásról, felhasználván mindazon forrásokat és feldolgozott műveket, melyek e tárgyához adatokat szolgáltattak. A források kritikai ismertetése után vázolta Magyarország belviszonyait a XIII-dik században, IV. Béla reformjait, a kunok bevándorlását, a tatárság harezmodorát, a tatárjárást s végül az ország újjá alapítását. Előadását a hallgatók tetszéssel fogadták. Dr. Heigel a seminárium igazgatója nagy elismeréssel nyilatkozott róla s a szokásos semináriumi jutalmat odaítélte neki. — GRÓF KUUN GÉZA NAGYSZABÁSÚ MUNKÁJÁT (Relationum hutigarorum sat.) Stein János könyvárus megszerezte magának, s igy most minden könyvárus utján megrendelhető. Felhívjuk olvasóink figyelmét a munkára s a hirdetésre, mely a borítékon olvasható.