Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay s gr. Serényi család 200

204 THAL V Κ ÁL,>1ÁX. vagyis a mint ő következetesen egyformán írja magát : Karvai Orllé I. Miklós, ebből a »Kis likai« (Kis-Jókai) ágból származik vala, — a minthogy a kis-jókai ősi részjószágot (»portiót«) még a bárói vonal legutolsó tagja is, az 1726—30. közt elhunyt b. Orlay Borbála, gr. Serényi András, majd b. Andrássy Péter özvegye, haláláig birá. Már maga e körülmény eléggé igazolná az irott bizonyságokon kívül is az Olló. Orlé. Orllé, Orléj, Orlay családok azonosságát. A »Karvai« előnevet I. Miklós új szerzeményéről vette föl 1571-ben (Prága, június 13.) nyert czímerlevelében, a rnelylyel magának — régi nemessége fölemlítése mellett — új. bővített c.címert is adományoztatott ; így tehát a czímerkülönbség is meg vau fejtve. Egyébiránt az ősi Ollé-czímer főalakja : a kardot tartó, kettősfarkú oroszlán, a bővített czímerben is megmaradt, s e körülmény is a közös eredet mellett szól. A pozsonyi káptalanban I. Miklós által tétetett kutatások, továbbá végrendeleti záradéka szerint, a XVI. század elején éltek és birtokoltak a. Csallóközben Kis-Jókán és Nagy-Megyeren Orllé Jakab és Imre testvérek; Imrének tía Mihály, a kinek meg nem nevezett fiai űltenek a végrendelet keltekor, 1613-ban, a nagy-megyeri ősi »udvarhelyen« és a töröktűi leégetett régi családi házban, a melyben Jakab fia, a késő öregséget ért és nagy úrrá, gazdag emberré lett Orllé I. Miklós született 1542-ben. Ε férfiú ifjúságáról az iratok nem szólanak ; de tanult, eszes, igen ügyes ember és nagy jószágszerző vala, mint tetteiből s az irományokból kitűnik. Első nagyobb szerzeménye, úgy látszik, Karra volt. Nagy Iván az ezen nevű Esztergom-megyei helységet gyanítja; mi is valószínűnek tartanok, hanem ezen birtoklásnak, sőt birtokjognak is, a családi levelekben nincs nyoma.1) Ellenben I. Miklós végrendelete egy »iTaraz-Lehota« nevű falut említ mint birtokát, és pedig a Gömör-niegyei (Nógrád szélén fekvő) Osgyánasl kapcsolatban. Lehota azon a tájon kettő is van : Äfe-Lehota és jKómt-Lehota. Ezek valamelyikét nevezték tehát talán akkor Karva-Lehotának, vagy pedig a szintén e vidéken fekvő Komát. Mert Miklós szerzeményeit eleinte mind e környéken csoportosítá : egész csomó jószágot és részjószágot szerzett ott idők folytán, u. m. Osgyánt, Szabatkát, OrZav/-Törjéket (róluk így elnevezve), rima-szombati és cseli-brezói részeket, Uhorszkát, Karva-Lelio') Pedig, ha az Esztergom-megyei Karvára joguk volt volna az Orlayaknak : ezt Borbála férje, a szintén nagy jószágszerző és nagy befolyású gr. Serényi András, utóbb, a töröknek Esztergomból kiűzetése után bizonyára kikeresi vala.