Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza. Ism. Wertner Mór 139

144 történeti irodai,om. körülményt kiemelné. Mindenki meg van győződve róla, hogy szerző ott, a hol a már megtörtént közzétételről tudomása volt, az illető okmányt nem azért idézte mint kiadatlant, mert kiadatlan anyagnak bizonyos többletével akart dicsekedni — nem szorult ő rá — hanem csak azért, mert a közzétett okiratnak az eredetivel való összehasonlítása alkalmával kettejük között lényeges eltéréseket talált ; az olvasók és kutatók érdekében azonban kérjük, hogy szerző e körülményt a még következő kötetekben kiemelje. Felmerül továbbá azon kérdés is : vájjon kellett-e szerzőnek kizárólag a hunyadiak-korabeli forrásanyaggal megelégednie, vagy meg colt-e neki engedve vagy szükséges volt-e, hogy az Anjou- és Ar pádkor szakba is hatoljon vissza ? Ez talán a legérdekesebb kérdés. Miután a Maecenások úgyszólva már Krisztus születése előtt nyolcz évvel korábban kihaltak és az összes kutatók eszményének. az Árpádok koránál kezdő és napjainkig terjedő történelmi földrajznak kiadása a vele járó roppant költségek miatt alig, várható, igen szép lett volna, ha az előttünk fekvő munka az Árpád- és Anjoukórt is felkarolta volna teljességében, csakhogy ez túlságosan szép lett volna és azért nem lehetett .. . és miután szerzőre nézve némely olvasó és kutatónak szívbeli gerjedelmei nem lehettek irányadók, azért a korábbi korszakokba különösen az Árpádkorba való visszahatolást csak egyes esetekben engedte meg magának; mi azonban ezért is kifejezzük legnagyobb köszönetünket. Ez eljárásának ellenei beszélhetnek a mit akarnak, nem lehet eltagadni, hogy a régibb korszakokba való helyenkénti visszahatolás a könyvnek nemcsak hogy meg nem árt, hanem — lia magasztos czélját el akarja érni — igen szükséges is. Van a Hunyadiak korában számos, különösen apróbb helység, mely az Arpádkorban vagy egész más vagy a még később is előforduló mellett valamely különböző nevet viselt. Szolgáljon erre csak egy példa : A Zemplénmegyében még ma létező Redmecz, mely később Abaujvármegyéhez tartozott, 1277-ben »Rédemech, alio nomine .1 ovi« néven fordul elő (Wenzel IV, 91); szerzőnk pedig Redme.czet és Vily-t két egymástól különböző abaujvári község gyanánt említi. Nem kételkedünk ugyan abban, hogy ez a Hunyaidak korában tényleg így volt, de liány tévedéstől és hasztalan összevissza kereséstől mentve maradna a kutató, ha a könyvnek az Árpádkorba való vísszáhatolása folytán már itt találná, hogy e két helység azelőtt azonos volt. A személy- és földrajzi nevek elferdítése magával hozta, hogy valamely árpádkori földrajzi tárgy neve és ugyanazon tárgynak hunyadi-korabeli neve kő-