Századok – 1898

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: II. Rákóczi Ferencz porosz összeköttetései 577

II. RÁKÓCZI FF.RENCZ POROSZ ÖSSZEKÖTTETÉSEI TÖRTÉNETÉHEZ. 581 hajlandó a felkelőkkel való szövetsége értelmében keresztül vinni (1707).1

) Ez idő tájban ismerkedett meg a fölötte ifjú Klement, akkor frankfurti tanuló Jablonskyval,2

) s ennek révén hallotta, hogy a porosz udvar hajlandó Rákóczi javaslatait meghallgatni. Tekintettel ezekre, az udvar nehézségeket kezdett okozni Itáliában küzdő csapatainak, s rá akarta venni a dánt, hogy Magyarhonban küzdő seregeit vonja vissza.8) A további elég szerencsésen induló fejlődést megakasztotta a trencséni csata, melv után, Rákóczi szavai szerint, semmi sem sikerült neki többé.4

) Most Poroszországból megint azt a tanácsot adták a felkelőknek, hogy lehetőleg egyezzenek ki a császárral, már csak esetleges jövő czélzatok érdekéhen.5

) A német történetírók nagy kedvteléssel mutatnak reá Rákóczinak úgv eddigi, mint különösen eztáni ingadozására a diplomácziai lépésekben, s képmutató voltára előterjesztéseiben s javaslataiban.6) Tény, hogy a mily bizonytalan egymásodrendű harczoló fél állása egy hosszabb ideig változó szerencsével folyó háborúban általán, úgy Rákóczi állásfoglalásában még egész különösen adva volt a kettősség egyrészt a francziával, mint a császár ellenfelével, másrészt a császár szövetségeivel, az angollal, hollanddal és a porosszal, mint protestáns hatalmakkal szemben. S ehhez veendő, hogy a spanyol háborúval párhuzamosan folyó nagy északkeleti harcz feleivel viszonyba lépni Rákóczit a hagyomány épp úgy kényszeríté, mint a földrajzi s a hadi helyzet. S hogy aztán, a mint a keleti hadakozók a nyugattal viszofiyba léptek, vagy viszonyba lépni kívántak, Rákóczinak nehéz volt tétlennek maradnia; s hogy ő is, ugyan nem nagy eredménnyel, próbált a hatalmak csoportosulására a maga ügyének érdekébe befolyni, az csak természetes. Hogy azonban az ő diplomácziája kevésbbé szerencsés volt, mint azoké, kikkel neki dolga volt, az főleg azon múlt, hogy a trencséni csata után alig maradt egyebe, mivel szavainak érvényt szerezzen, mint a külső hatalmakban vetett remény. Ismeretes, hogy a poltavai csata után az orosz czár látszott hivatottnak Magyarország sorsát felkarolni; neki viszont érdeke volt iiákóczi által a franczia királyra hatni, hogy Konstantinápolyban ') Én e levelet csak Klement elbeszéléséből, Fiedler II, 2. 1. ismerem. а) Jablonsky vallomása a Klement perben. Berlini levéltár. 3) Fiedler II, 3. 4) Bákóczi Emlékiratai, kiadta ïhaly K. 252. 1. ') Jablonsky számos levelében, v. ö. Fièdler Π, 3. б) Nevezetesen Miklau, azonban Krones is, Sybel : Hist. Zeitseh. nem Folge, 30 köt., de majdnem valamennyi, a ki e korról ír, Fiedler is Archiv für oest. Gesch. XLIV.