Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium b) külföldi szaklapok és folyóiratok 947

948 TÁRCZA. Sein Leben u. Einfluss auf die literarische Cultur Deutschlands. Graz. Moser 1897. IV. 298 1. — Ez az új életrajz, melynek vázlata rectori beszédnek készült, 149 eddig ismeretlen levelet közöl Aen. Sylvius tollából. Hertzberg H., Die historische Bedeutung des Donaulaufes, besonders des ungarischen. (A hallei főreáliskola programmjában 1897. 53 1.). Patsch G., Archäologisch-epigrafische Untersuchungen zur Geschichte der römischen Provincz Dalmatien. (2 köt. Bécs, Gerold 1897. 53 és 65 1. és 202 képpel.) Andrássy Julius, Graf, Ungarns Ausgleich mit Osterreich vom J. 1867. (Lipcse 1897. Duncker-Humblot. V és 422. lap. 9 M.). Birálatot közölt a lipcsei Centralblatt 1897. évi 50. száma. Nettlau M., Bibliographie de l'anarchie. Préface d

tElisee Reclus. (Paris 1897. Stock XII. 294. 1.). A Magyarországra és Ausztriára vonatkozó bibliográfiái adatok fölötte hiányosak. Ukrainát a szerző részben Magyarországhoz számítja, sat. V. ö. a lipcsei Centralblatt 1897. 35. számát. Munkácsy Mich., Erinnerungen. Die Kindheit. Aus d. Französ. Von F. ΛΥ Ilges (Berlin, Fontane. 1897. XXXVII. 124 S., 2 M.). Králicek Α., Die sarmatischen Berge, der Berg Peuke u. Karpates des Claud. Ptolemaeus. Ein Beitrag zur Geschichte der Völkerwanderung. (Kremsieri reáliskola programmértekezése 1895.) A Kárpát hegyet a Tisza forrásvidékén levő Kárpátokra vonatkoztatja. Ptolemaeus nem ismerte a Kárpátokat a maguk teljességében és csak egyes részeiről, a három megnevezett hegyvidékről bírt homályos tudomással. Poparic B., Szent Száva herczegei. 50 év Herczegovina történetéből. (A spalatói gymnas. programmjában 1895. 104 old.) Schwarz Joli., Geschichte der Savoyschen Ritterakademie zu Wien vom J. 1746 bis 1778. (Bécs. Braumüller 1897). Ezt a Savoyen féle lovagakadémiát Mária Terézia, szavójai herczegnő, született Liechtenstein herczegnő alapította. Az intézet egy ideig konkurrense volt a Theresianum-nak, melylyel 1778. egyesittetett. A félmillió forintra rugó »szavójai alap«-ból ma is 16 katholikus növendéket nevelnek a Theresianumban. Az intézet tantervében ezt olvassuk : »Az állam érdeke azt kívánja, hogy a magyar származású növendékek német módra neveltessenek és a német nyelvben lehetőleg kiképeztessenek.« Eredetileg a világtörténetet is akarták németül előadni és a magyar ifjaknak ezen órákra is el kellett volna járniok ; ámde Pater Antonius, a történet tanára, vonakodott másként mint latinul előadni és a német stílusgyakorlatoknak is rövid idő alatt vége szakadt. Heyck Ed., Die Allgemeine Zeitung. 1798—1898 (München,