Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Megjegyzések a „Blagay-család oklevéltárá”-hoz 939

TÖRTÉNETI IRODALOM. <>41 irat vonatkozik, nem más mint Peez nb. Márk fia Gergely, ki 1266-ban V. István egyik bolgár hadjáratában főparancsnok minőségben Vraca-várt bevette. 1270—1272 augusztus 3-ig királynéi tárnokmester és vasmegyei főispán; 1272 november 27-től .1273 május 14-ig barancsi es kuesevói bán; 1273 május 12-től (?) 1274 szeptember 2.r>-ig megint Vasmegye (és 1273 junius 26-án Pozsegainegye) főispánja; 1274 febr. 18-án csak czimzetes bán; 1275 junius 17-én és julius 27-én czimzetes bán és Seniogyniegye főispánja; 1276 augusztus 9-től 1 277 első feléig megint az. IV. László alatt még országbíró is, de az illető évet nem ismerjük. 1291 julius 10-től október 9-ig czimzetes bán, Bars- és Nyitramegye főispánja; 1296 október6-án csak »bán«; utoljára ráakadunk 1309 julius 21-én. mely napon mint czimzetes bán bizonyos somogymegyei birtok ügyében választott bírói minőségben működik. Egyetlen ti á t ismerjük, .loákimot, a Marczaliak egyenes ősét. Dénes bánnal való fratersége tehát azon alapszik, hogy mindketten a Pécz uemzetség tagjai voltak. De miután egyetlen egy kútfő sem mondja, hogy e Gergely Tótország bánja volt, miután továbbá még 1309-ben is élt ós Gergely nevű hát nem ismerjük, világos, hogy az 1290-ben már nem élt Gergely tótországi bánnal nem azonosíthatjuk. Lássuk már most, hogy ki lehetett ama bizonyos Gergely ? Mindenek előtt kiemelendő, hogy az eddig közzétett okiratok Gergely nevű tótországi bánt sem az Árpádok alatt, sem utánuk nem ismernek, de van még két Gergely nevű árpádkori bán, kikről nem tudjuk, hogy melyik bánságban működtek. a,/ 1301-ben Gergely bán fia István a bácsmegyei Barlad helységet kapja. Xeje Miklós ha Moys mesternek rokona. 1302-ben tanúsítja a szenternői káptalan, hogy azon földtért. melyet Bévai Beche leánya, Margit, Endre ha Gergely háltunk hagyott, e Gergely és Mérk ha Tamás egymás között felosztja. Ugyan e Gergely bán előfordul ínég 1314-ben is, midőn fiaival, István, Miklós és Lőrinczczel, a révai birtokügyeket a többi révai birtokosokkal rendezi. 1344 márcz. 24-én csak Gergely bán fiai István és Miklós, és ez utóbbi ha János fordulnak elő. de ugyanazon év julius 8-án Gergely bán fiai István és Miklós már »Bolgyániak« néven szerepelnek.1

) Révai Gergely bán tehát az 1290-ben már nem élt Gergely tótországi bánnal nem azonosítható. b) 1285 október 13-án bizonyítja a pécsi káptalan, hogy Győr nb. Óvári Jakab és Lőrincz nádor fia Kemény peres ') Anjoukon okmánytár I, 1., 41., 351., 353; IV, 408., 433.