Századok – 1898
Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VII. és bef. közl. 909
934 K0LLÁNYI FERENCZ. ugyaii ne legyen módjuk a szökésre, de azért embertelen gyötréseket se kelljen a zárkában elszenvedniük. A szerzeteseinkre nézve fennálló egyél) tilalmak közül felemlíthetjük még azokat, amelyek az orvoslásra vonatkoztak. A konstitucziók értelmében, kivált világi egyének számára, néni készíthettek gyógyszereket, elöljáróik engedélye nélkül. Úgyszintén nem volt szabad a szembetegeket gyógykezelniük, a betegeknek hajtószereket adniok, sebeket, kelevényeket orvosolniok. Legfeljebb azt teliették meg, hogy ha valaki tőlük tanácsot kért, felvilágosították őt egyes gyógyfüvek hatása felől, de még ebben is kellő óvatossággal kellett eljárniok.1 ) Amennyire az általuk hozott rendszabályokból és káptalani határozatokból megítélhetjük, különösen két dologban találkoztak köztük visszaeső bűnösök : a mértékletlenségben és a hazudozásban. Az ilyenekkel rövid úton elbántak. Ha hivatalban voltak, a, káptalan letette őket, ha pedig nem viseltek tisztséget, kenyéren és vizén töltendő böjtre ítéltettek, sőt ismétlődés esetén meg is korbácsolták őket. Megjegyzi azonban a konstitucziók összeírója, hogy az, akinek kissé nehezen forog a nyelve, az még nem tekinthető részegnek, hanem mikor valaki annyi bort iszik, hogy elveszti eszének használatát, vagy úgy viselkedik, hogy másoknak botrányára szolgál. Hogy azonban még ezek a gyengeségek is csak kivételesen fordultak elő náluk, mutatja azon körülmény, hogy azon egész idő alatt, amelyről adataink szólanak, csak egyetlen egy esetet találunk, midőn a káptalan szükségesnek tartotta az előírt büntetés alkalmazását. Ez 1531-ben történt, midőn a Váradon ülésező tartománygyűlés, Gyulai János pataki házfőnököt, részegeskedése miatt letette hivataláról.2 ) Egyéb vétségek megfenvítésére alig akadunk azon kívül, hogy Csááti Dömötörre kimondja az 1531-ki káptalan, hogy nem lehet sem kusztosz, sem házfőnök, kegyetlen bánásmódja miatt,3 ) És hogy az 1531-ki káptalan Selyei Miklóst javíthatlan erkölcsei miatt megfosztja szerzetesi öltönyétől és kizárja a rend kebeléből.4 ) Csak évekkel később, 1579-ben találkozunk oly tilalommal, ainelv mutatja, hogy helylyel-közzel egyéb roszra való hajlandóság is győzedelmeskedett, a szerzetesi szellem által kellően át nem hatott embereken. Ha valaki a szerzetesek közül olvassuk az ez évben megtartott szakolczai káptalan határozatai ') Müncheni kódex. a) Gyöngyösi kódex. Acta capituli 1531. 3) U. ott. •) U. ott.