Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VII. és bef. közl. 909

.MAGTAR FEREXCZRENDIEK A XVI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 919] megtekinteni stb. Ha valaki szülőföldjén kívánta első miséjét végezni, az ellen sem volt az elöljáróságnak kifogása. Egy József nevű ujmisés pl. az erdélyi kusztodiából a bányaiba utazik, bogy Szőllősön mutathassa be első sz. miséjét, Egy másik Pestről Esztergomba kívánkozik, szórakozás és üdülés czéljából.1) Mindenesetre a ritkaságok közé tartozik az az ok, amely miatt a tartományfőnök egy alkalommal az egyik szerzetest útra küldi. Ezt ugyanis áthelyezték előbbeni helyéről egy más kusztodiába. Nem sokkal rá, bogy állomásától megvált, az odavaló emberek, papok és nép egyaránt, rémes dolgokat kezdtek suttogni eltűnése felől : hogy nem is helyezték őt át, hanem szerzetestársai ölték meg s holttestét a Dunába dobták. Ez a hír, minden felvilágosítás daczára, oly sokáig, oly erősen tartotta magát, hogy a provincziális végre kénytelen volt meghagyni az illetőnek, hogy utazzék azokra a helyekre, ahol ez a kósza hir hívőkre talált, és mutassa meg magát a felültetett lakosságnak.2) A betegeknek nemcsak megengedik a fürdőbe való utazást, hanem sokszor maguk az elöljárók küldik őket, orvosoltatásuk czéljából oda. A konstituczióknak külön intézkedéseik voltak a betegek ápolására vonatkozólag. A tartományfőnök, úgyszintén a kusztoszok is kiváló gondot tartoztak fordítani a betegek ellátására. Élelmezésüket a házfőnök szabta meg, a betegápoló testvérrel egyetértve, különösen arra kellett ügyelniök, hogy a beteg felesleges mennyiségű, vagy ártalmas ételeket ne kapjon. A konstitucziók megkívánták a házfőnököktől, hogy hitelt adjanak a magukat betegeknek jelentőknek, és emberségesen bánjanak velük, kivált az öregebbekkel. Ha a betegek ápolása, kiszolgálása körül valami mulasztás történt, a házfőnök megbüntette a betegápoló testvért. Ha pedig a kusztosz, vagy házfőnök követett el mulasztást a köteles ellenőrzés körül, akkor a tartományfőnök vonta őket számadásra. A vizitatoroknak tüzetesen tudakozódniok kellett minden kolostorban az iránt, hogy nincs-e e tekintetben panaszra ok.3

) Az erkölcsök durvaságát mi sem jellemezhetné inkább, mint az 1537-ki káptalan azon való feljajdulása, hogy a szegény betegek iránt a legtöbbször kegyetlen bánásmódot tanu') Levelezőkönyv 130—133. 2) U. ott 126. ') Müncheni koilex. Infirmi.