Századok – 1898

Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884

892 SZEREM LEI SAMU. désen elcsodálkozánk és egymásra tekinténk, zajosan követelőztek, hogy ők válaszért vannak itt.« Atilla tábora mintegy 20 kilométernyi távolban lehetett Priskosék első napi megálló helyétől, mert az első nap dolgai után számítva az időt és távolságot, míg ily nagy társaság podgyászával együtt a széles folyamon és még szélesebb ártérén átkelt, abba egy fél nap bele telhetett. Aztán meg kellett tenni a 70 stadion utat a térségig, hova tehát az már délután érkezhetett meg. Ekkor indult el Edekón Atilla táborához, vele megbeszélte az ügyet s két lovast útnak indított Priskosékhoz. Hogy ez ide estefelé, habár ügetve megérkezhessél?, csakis a megirt távolság mellett lehetséges. Ε távolság a jelölt irányban körülbelül Sztarcsova vagy Hertelendifalva tájáig ér, de már Pancsováig nem. Oda érkeztek meg tehát Priskosék a második nap délután 3. óra tájon s ott töltötték a rákövetkező napot is. Ezután tüzetesen elbeszéli Priskos, hogy mint tárgyaltak a hunokkal, mint találkoztak magával Atillával, mint tudta az meg az előre elment Edekón közléséből — bár eltitkolta a követség előtt — az orgyilkos szándékot s mint küldte vissza az orgyilkosságba beavatott Vigilast egy mellé adott hun főember társaságában Konstantinápolvba az orgyilkos bérébe kialkudott aranyokért. III. Együtt utazás Atillával a négy megnevezett nagy folyó és az ismeretlen tó irányában észak felé. Negyedik és ötödik nap. A további elbeszélés igy hangzik : » Vigilás elmentével még egy nap maradván ott, távozta után másnap az ország északibb része felé útnak eredtünk. S miután egy ideig a barbarral (Atillával) együtt haladtunk, egyszer csak egy más útra fordultunk, ezt parancsolván a bennünket rezetö seythák, minthogy Attelás egy faluba fog térni, hol cg g Eszkám nevezetű leánynyal akart, egybekelni, kit bár sok neje volt, scytlia, szokás szerint nejéül volt veendő. Innen sík térségen vezető úton mentünk és hajózható folyókra akadtunk, melyek közül az Istron után a Drékon, a T i g á s és T i f e s a s voltak legnagyobbak. S ezeken faderékból vágott csolnakokon keltünk át, melyeket a folyam mellett lakók használnak, a többieken pedig tutajokon hajóztunk át, melyeket a barbarok szekereken hordanak a vizenyős helyeken keresztül,1) S falunként szolgáltattak szá-Salamon fordításában : »Készint faderékba vájt ladikokon keltünk