Századok – 1898

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: A szent korona és Bethlen Gábor 876

882 DR. KOMÁROMY ANDRÁSj. tudjuk mindég kézzel fogható bizonyítékokkal igazolni, de igen sok félre nem ismerhető jelenségből biztosan következtethetjük, hogy a fejedelem ellen megindult országos mozgalom, a vármegyék elégiiletlensége, a vitézlőrend zúgolódása, a föld népének készülődése, a király pártjának naponként való gyarapodása, a béke tanácskozások fennakadása mind szoros okozati összefüggésben állanak a szent korona elvitelével. Jellemző példája ennek különösen a nyitrai árulás. Érsekújvár megszállása előtt, 1621 május vége felé történt, hogy Pálffy István és Koháry Péter német hadakkal Nyitrához érkezvén, fölszólították a kapitányt, hogy adja meg a várat. De Littassy István kinek a nádor szép uraságot 300 jobbágy telket ígért, ha Ferdinándhoz pártol - nem hallgatott a csábításra, és kitartásra buzdítván a védőket azt üzente nekik, hogy csak álljanak odébb, mert ő hite szerint megtartja a várat Bethlen Gábornak és a magyar nemzetnek. Mert nem vagyunk mi asszonyok mondá többek között — hogy minden meleg beszédre eltántorodjunk ! Azonban egy Dezső Bálint nevezetű, valószínűleg Forgáchék által megvesztegetett nemes ember titkon azzal lázította a vitézlő rendet hogy elvitte Bethlen a koronát, árván hagyta az országot, fizetését vették a bestye lélek k . . fiának, de nem tartoznak neki hűséggel, mert sokat közülök erőszakkal vittek a várba, s az nem apjokról maradt örökségük, hogy életüket, jószágukat, gyermekeiket föláldozzák érette. Csakhamar olyan zendülés támadt, hogy se Isten se ember nem bírt többé velük. Gyalázták, kisebbítették, rutul szidalmazták a fejedelmet s még az utolsó dobos is csak azt emlegette, hogy oda van a korona, árván maradt a nemzet. Verték a mellöket, hogy felkeresik Bethlen Gábort Erdélyben is, és számon kérik tőle a szent koronát, majd rá támadtak a kapitányra, hogy kidobják a vár fokon, vagy összevagdalják, ha tovább ellenkezik és nagy kiáltással közönségesen kiáltották: »Megadjuk a várat Ferdinándnak, ö a mi koronás királyunk s mi az ö hivei vagyunk« ! A kapitány hiába sírt, rimánkodott, menyre földre protestált, nem használt az semmit. Megnyitották a kapukat és bebocsátották a német hadat Nyitra várába.1) De a rágalom és gyanúsítás mérges nyilai nem sokáig ártottak már Bethlennek, mert a kassai országgyűlés — eljárását utólag helyeselvén — a szent korona felől azt végezte, ') A fejedelem 1621 május 27-én kelt levelében Littassyt kárhoztatja, pedig a mint látjuk tökéletesen ártatlan volt. V. ö. Bethlen politikai levelei 313. lap. és dr. Komáromy András : A nyitrai árulás cz. közleményét. (Hadtört Közi. 1894. VII. évf.)