Századok – 1898
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rákóczi tüzérsége történetéhez 806
808 THALY KÁLMÁN. LI. Régi tit/yak a nagykárolyi várból. A Rákóczi hadaitól hosszas időkig ostromzárlat ban tartott szathmári vár tekintélyes számú helyőrségének b. Glöckelsperg cs. altbgy és gr. Löwenburg cs. tbk vezérlete alatt egyszer, az 1704-ik év február havában, sikerült a meglepett zárlatot áttörni, szétrebbentem, s a távol Dunántúl hadakozó Károlyi Sándor nagykárolyi Tárkastélyát bevévén, onnét minden éleimi-és lőszert stb., de sőt még az ágyúkat is Szathmárra betakarítani. Károlyi tömérdek kárt vallott ekkor, a magát újból jól megélelmezett Szathmár pedig még sokáig képes lőn ellentállni. Azonban ismét szoros megszállás alá fogatva, — elvégre is kénytelenült a kuruczoknak capitulálni 1704 végén. Károlyi Sándor ekkor, a mi elhurczolt portékája volt Szatluuáron, kikeresteté és visszavitette családi várába. A jelentős erősségű Szathmár várába a fejedelem Deregnvei Galambos Ferencz tiszántúli vicze-generálist állítá be parancsnokul; nemsokára azonban, Károlyi folytonos unszolásainak engedve, elhatározá, hogy e várat földig rontatja. Az ágyúkat belőle Ecsedre és Munkácsra rendelé vitetni, mindazáltal Károlyinak volt nagykárolyi ágyúit, ennek, mint családi tulajdonait, előbb visszaadatta Károlyi Sándor erre az 1705. nyarán már rontás alatt lévő Szathmárba kiildé a maga megbízott embereit, a kik ágyúit ismerik vala: válogassák ki ott ezeket, és szállíttassák haza Károlyba. Erről szól íme az alábbi okirat. »Infrascriptus recognoscálom vigore praesentium (álólirott ezennel elismerem), hogy Méltóságos Generális Károlyi Sándor Uram jámbor szolgái : Nemzetes Vitézlő Eötvös Miklós és Fekete Ferencz (károlyi várkapitány) Uraimék béjövén Szathmárra s ö kglmek mellé adjungálván (segédékül adván) Ν. V. Keczeli András (károlyi) porkoláb és ugyan főstrázsamester Kovács István iiraimékat. az ittvaló czajbert praesentiájában (hadszertárnok jelenlétében) czajtliázakat <hadszertárakat) eljárván, találták itten Károlyból elhozott, megírt Méltóságos Ur lövőszerszámit, nevezet szerént : Első taraezk. Ferdinandus neve és czímere alatt: egy feszület van rajta, 1544. esztendőben öntetett: három fontos. Második taraezk. Sigismundus Dei Gratia Princeps Transilvaniae (Báthory), ez az írás rajta. 1597. esztendőben öntetett; egy fontos. Harmadik taraezk. Egy sima. három fontos taraezk, semmi czimer vagy írás nincsen rajta, hanem a végin. a lyuka körül vagyon valami elolvashatatlan1 ) írás. ') Valószínűleg még góth bétűs fráctűr-irás volt, avagy német.
