Századok – 1898

Értekezések - BERZEVICZY EGYED: Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár 782

794 s BERZEVICZY EGYED. kritikus napok s hetek alatt, melyeknek fejleményei bizonytalanságuknál fogva szorgos őrködést kívántak, Lengyelhonban maradt, s 157H. évi február elején Erdélybe térve vissza, itt ismét a fejedelem udvaránál követként időző, s őt Miksa császár érdekében a lengyel korona elutasítására bírni törekvő Teuffenbach Kristóf szathmári kapitány SZÍVÓS diplomacziai működését ellensúlyozta,1) a lengyelhoni közállapotok helyes megismertetésével fokozta Báthory önbizalmát s érlelte meg elhatározását a neki felajánlott lengyel trón elfoglalására, így tehát a buzgó és sikeres kötelességteljesítés tudatában kisérhette Báthoryt a nieggyesi országgyűlésre, s osztozhatott a két szomszéd nemzet képviselőinek lelkes örömében, midőn a választott király ajkairól elhangzott az elhatározás aggódva várt igéje, s elhangzott ajkairól a királyi eskü, s ezzel megvalósult azon nagy történelmi esemény, melynek létrejöttén oly lelkesen fáradozott, s melytől fényt s dicsőséget reménylett nem csak a két nemzetre, de mely uj sarkpontul szolgálandott saját sorsának fellendülésére is. Az akkor már nagy betegen Olaszországban időzött Forgách Ferencz püspök kanczellár távolléte folytán Berzeviczy Mártonnak jutott azon kitüntetés, hogy a király által tett elfogadási nyilatkozatra s hitletételre vonatkozó államokiratokat mint prokanczellár ellen jegyezhesse, mely ténykedése által ezen királyválasztásnál szerzett érdemei mintegy iinnepélvesítve s s megörökítve lettek. S az itt holt betűkkel jelképzett kapcsolatot Báthory elösmerése s hálás kegye valósággá tette s mind szorosabbá, bensőbbé alakította az által, hogy Berzeviczyt mint az erdélyi ügyek előadóját alkalmazta udvaránál, s őt Forgách püspök halála után erdélyi kanczellárjává nevezte ki. S Báthory ezzel nemcsak kiváló méltóságot, de nagy bizalmat rejtő s nagy befolyást biztosító állást is juttatott korlátnokának, mert hivatása nem csupán a kanczelláriai ügyek vezetésére, de a király, mint egyúttal Erdély feledelme s védura s bátyja az erdélyi vajdává lett Báthory Kristóf közötti vonatkozások közvetítésére, s az ennek kormányzása alatt kifejlődött, sok tekintetben súlyos és finnyás ügyeknek olykénti befolyásolására is terjedt ki, hogy ezek a lengyel királyteli függés viszonyában is normális mederben maradjanak, s úgy a külpolitika által javallott tekinteteknek, a bel-és kiilbéke érdekének megteljenek, s az ország önállásának nymbuszát is fentartsák. Η főleg a lengyel királyság első éveiben, midőn Báthoryt trónja megszilárdításának gondjai J) Lásd Szádeezky Lajos idézett művében 240. s következő lapokon.