Századok – 1898
Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Documente privitore la Istoria Româilor culese de Eudoxin de Hurmuzaki. Ism. Kropf L. 68
69 történeti 1 rodai,om. teménye, a Károlyi greif család levéltára és mások. Egyes ügydarab már nyomtatásban is megjelent, pl. Rycautnál, de csak egy nyomtatott munkát használt föl a szerkesztő, t. i. Maurice szász gróf Mes Rêveries czimü posthumus müvét, mely 1757-ben jelent meg. Több a Károlyi levéltárból közölt iigydarab végén az aláírás facsimilében van közölve. A gyűjtemény II. Rákóczy György egy armálisával kezdődik, de nem az eredeti szövegben, hanem oláh fordításban a rumén akadémia gyűjteményéből. A »diploma de nobilitate« a szerkesztő-kiadó szerint »unuí anume Francise (igy!) Kéri din •comitatul Bihoroluí« részére vala állítólag kiállítva, ámbár az új nemes a szövegben mindig »Stephan Kéri« vagy »Stephan Kéri de Várad«-nak van megnevezve. Legyen szabad remélnünk, hogy a kiadó munkáját több gonddal végezte, mint a mint e példából következtetnünk szabad. Több magyar nyelvű ügydarab is van közölve, mint pl. Baresay Akos fejedelem egy-két rövid levele és egy levél Nagy-Sínkről, valamely erdélyi város elöljáróihoz, melyben Kücsük Mehemet ]lasa, a szerdái1 borzasztóan fenyegeti őket, ha a Görög Demetertől elvett »holmi csizmákat«, melyeket ez a török »vitézek« számára Brassóból »hozott volna« neki vissza nem szolgáltatják. Egy más hosszú magyar levélben »Hunyad vármegyében Szászváradon lakó Alexsza István« adja tudtára modérais et futuris, hogy »a dögleletes, babonás és bálványozó görög avagy mongvam oláh vallásból« kitért *vala egykoron, de a vallás dolgában »az görögökkel edgyüt heverő« felesége és ennek atyjafiai ismét elcsábították őt a jó útról és mint »az eb az okádásra« visszatért, de végre feleségestűi kálvinista lett belőle; stb. hasonló erőteljes stylusban. Igen érdekes azonkívül Havaselföld leírása is, a névtelen szerkesztő állítása szerint »egy osztrák katonatiszt« tollából és az 1718—1730 évek1 ) közötti időközből (751. sz.), Eredetijét az innsbrucki egyetem könyvtárában őrizik. A szerző több ízben hivatkozik a jelentéséhez csatolt mappára és rajzokra de a kiadó nem említi, hogy ezek még megvannak-e vagy sem. Belértékét illetőleg minden hibái és hiányai daczára jelen kötet a vállalatnak azon osztályába tartozik, melyről egy írónk jogosan azt írta évek előtt, hogy »e nagybecsű publicatio történetünknek is egyik kiváló fontosságú forrása.« Indexe azonban ennek sincs. KROPF LAJOS. >) A jelentésben azonban még az 1721. évi dolgokról is mint elmúltakról szól a szerző, és Königsegg grófot említi akkori katonai főparancsnoknak. Tehát a jelentés 1722 —1726-ban készült.