Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Hegyesi Márton: Glossák és birálati megjegyzések 751

752 tárcza. Hogy a Kővári felvilágosító válasza után még is reflectálok a feltett kérdésre : annak egyedüli oka az, hogy rámutassak arra, miszerint ez a kérdés a feltűntetett ellenmondások daczára is máiteljesen tisztázva volt. Mert eltekintve attól, hogy a Kolosi halálos ítéletében is, (közölte a »Magyar Hírlap« 1850. évi január 25-iki szama,) már világosan meg van állapítva az, hogy a Lamberg gróf föltartóztatása a hajóhídon történt. — Id. Ábrányi Kornél ugyanis »Életemből és Emlékeimből« czímű 1897-ben megjelent művében, melynek egyes czikkeit már előzőleg a napilapok tárczájában is közzé tette, a 82 — 95-ik lapokon, mint szemtanú részletesen leírja a Lamberg gróf borzalmas meggyilkoltatását. Igaz. hogy ő elbeszélését, hogy annak hatását még inkább fokozza, néhol oly sallangokkal díszítette fel. melyekhez nem egy helyen kétely fér. így például nem áll az, hogy azon időben folyt volna a toborzás az országgyűlés határozatából felállítandó 10 honvédzászlóaljra. Az első 10 honvéd (akkor még rendes nemzetőri) zászlóalj fölállítását a Batthyány-kormány még május 17-én rendelte el s az már régen ki volt állítva s ott küzdött a csatatereken ; az országgyűlés pedig nem 10 zászlóaljnak, hanem 200,000 honvédnek a kiállítását ajánlotta fel. S nem áll az sem, hogy Batthyány várta volna akkor Pesten Lamberget, mert Batthyány akkor ott volt a Moga táborában. Előadásának azon része azonban, melyben Lambergnek a hajóhíd közepén történt meggyilkoltatását rajzolja le. a helyszín kérdésének szempontjából feltétlenül igaznak, s ezzel ezen kérdés teljesen megoldottnak volt tekintendő. II. Mikor ment István nádor Bécsbe ? Ugyancsak B. F. vetette fel amazzal együttesen azt a kérdést is, hogy mikor ment fel István nádor, a magyar országgyűlés mindkét házának küldöttségét, mely küldöttség tagjait már akkor magyar argonautáknak nevezték el, az uralkodó trónja elé vezetendő, Bécsbe, a küldöttséggel-e. márczius 15-én este. vagy azt megelőzőleg, márczius 14-én estve Erre a kérdésre már nehezebb, mint az előbbire, apodictice megfelelni. A magyar kútfők, mint erre maga a kérdést feltevő B. P. is rámutat, ellenkezőleg fejtik meg a kérdést, mint Beschauer a B. F. által hívatolt s Szabó Richard által fordított munkájának 177 — 179-ik lapjain. Kossuth a küldöttség és magának akkori működéséről két helyen is tesz említést Irataiban, a Il-ik kötet 187-ik és 2ti5-ik lapjain, de ezen kérdést egyik helyen sem érinti. Magának a követi karnak márcz. 14-én kelt s a »Pesti Hirlap« márczius 18-i 2-ik szá-