Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Károlyi Sándor két levele a zsibói csatáról 732

734 THALY KÁLMÁN. szítését (értsd: elrekesztését, elsánczolását), s válaszaim is jövének, hogy megvagyon, — mindazáltal abban semmi sem volt, hanem csak az egy karikait (hegyszoros) erősítették s az zsibóit gányolták (így ; gátolták ?) s az mikor már az ellenség előtte volt : az hajdnkot is akkor vitték az Karikárúl által, az álgyúkkal együtt ;s úgy informáltatom, hogy még helyben sem állíthatták mint kellett volna, s az hajdúság is azon fáradt volt. Az sáncz penig ollyan, hogy szemem láttára az vasas-regimentek lovastul széltiben mentenek rajta.2) Nem is csudálom, mert Erdélyországábúl még csak ásó s kapa sem tölt ki, hanem magam küldettem Ecsedbtíl. Oh boldog Isten ! . . . En lovas-haddal széppel vagyok, de mivel, egy szó annyi mint száz: rossz, — mellyben (mellben—szemben) vélle (t. i. a némettel) nem vagyok, hanem az merre megyen, követem távulrúl s portásokkal érdeklem (érintgetem, csipkedem,) mivel lova, marhája, szekere s maga veszten vész az németnek (az éhségtől) ; nem tágítom. Csak az föld népe volna jó, eleget nyerhetne ; de attúl félek : ezen confusió miá Erdély bevárja, előtte (a nép) el nem fut, s életre kap (a kiéhezett német liad.) En ugyan valamely helyt (helységet) otthonn érek, ki bevárja, vagy protectiót veszen: az édes apámé volna is, porrá teszem, népét levágatom. -— pátensemben is megírtam. Az egy Kolosvárt nem tudom, elfuttathatom-é, vagy sem ? Ha holott nem : portásom megyen két nap által, •— legalább malmait kívül porrá égettetem, s marháját, ha el nem állította, elhajtatom. — Továbbvaló oeeurrentiákrúl is Ngodat tudósítom. Úri affectiójában ajánlván magamot, maradok Nagyságodnak Czigányi (ma: Cziglény) táboron, 12. 9-bris 1705. igaz szolgája Károlyi Sándor in. k. P. S. Sokat írhatnék én, de látom : az eddigvalóknak is semmi haszna ; aprónként penig mind teljesedik. Külső segítséggel bíztattuk nemzetünket, — sehol sincs. Bizony, ha még többször így járunk, földön hagyattatunk.« II. »Méltóságos Generális ! Nekem nagy jó Uram ! Nem kétlem, vette Ngod idevaló dolgokról tudósításomat eddig. Most sem írhatok többet, hanem tegnapi napon megjárván ') Előbb nem is lehetett, mivel az ellenség eredetileg arra akart menni, s azután fordult vissza, az oláh kém tanácsára, és vön utat Zsibónak. 2) Talán valami, fasínákkal behányt s az utászoktól hirtelenében levont helyeken.