Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - V. közl. 716

MAGYAK FERENCZJRENDIEK A XYI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 719 valaki bármely okból kénytelen volt útját, vagy annak egy részét, lóháton vagy kocsin megtenni, azonnal hazaérkezte után tartozott ezt felebbvalójának bejelenti. Ha az a felhozott okot elfogadhatónak találta, rendben volt minden; ellenkező esetben minden olyan nap fejében, a melyen lovagolt, vagy kocsin ült, egy napi szigorú böjtöt kapott. Ha pedig valakinél ez a kényelmi szeretet már egészen szokásossá vált, tekintet nélkül arra, hogy előljáró volt-e vagy sem, a vizitatornak fel kellett őt jelentenie a legközelebbi káptalannál.1

) Mily lelkiismeretesen vették szerzeteseink még ebben a veszedelmekkel terhes időben is ezen tilalmat, legjobban mutatja azon körülmény, hogy a káptalanok csak esetről esetre adnak egyeseknek alóla felmentvényt. Az 1533-iki gyulai tartománygyülés megengedi a tartományfőnöknek, hogy kocsin látogathassa meg zárdáit.2

) Az 1548-ki váradi káptalan hasonló engedélyt ád a provinciálisnak.3

) Ugyanez a gyűlés beleegyezik, hogy a kusali, niedgvesaljai és bányai zárdák a legközelebbi káptalanig két lovat tarthassanak.4

) 1542-ben a váradi káptalan megengedi a pápai házfőnöknek, hogy a kocsit és lovakat, a melyeken jött, visszavihesse magával; figyelmezteti azonban őt, hogy csak is a zárda felépítése körül szükséges munkákra használják és ne utazgatásra, mert különben elveszik tőlük.5

) Hasonlóképpen megengedi a káptalan, hogy a szécsényi, galgóczi, gyöngyösi, herényi, héderhelyi és ozorai zárdák is tarthassanak két-két lovat és kocsit, miután — úgymond — a szerzeteseknek a török folytonos becsapásai miatt szükségük van erre, hogy idejekorán menekülhessenek. Kiköti azonban, liogy a veszély elmultával a fogatokat eladják.6

) Ezekre a kivételes engedélyekre különben annál is inkább szükség volt, miután az 1537-ben Berényben ülésező tartománygyűlés a legszigoruabb módon felújította a kocsizásra és lovagolásra vonatkozó régi tilalmat. Nemcsak kimondotta, hogy semmiféle zárdában, akár elpusztította a török akár nem, tilos kocsit és lovat használni, hanem gondoskodott a szabály megtartásáról is. A kusztosz, hivatalának elfoglalása után egy hónap alatt, köteles volt minden zárdából elvitetni a lovakat és kocsit; ellenkező esetben hivatalvesztésre ítéltetett. Ha vala') Müncheni kódex. Circa divinum officium. 2) Gyöngyösi kódex. Acta Capituli 1533. 3) U. ott. Acta Capituli 1548.· ') U. ott. 6) U. ott. Acta Capituli 1542. c) U. ott.