Századok – 1898

Könyvismertetések és bírálatok - Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. Ism. dr. Thim J. - 62

72 történeti 1 rodai,om. osztályok nem állottak fönn. Tantárgyak voltak : vallási és egyházi tanítmányok, irás, olvasás s néhol számolás. Ez időben még viaszkkal bevont táblákon és fatábláeskákon írtak. Akkor — minden valószínűség szerint — keletkeztek az első szerb abéeé-k; 1717-ből Racsanin Cyprián-é ismeretes. 1723 körül jelenhetett meg az első szerb ábécés könyv nyomtatásban, melynek 1727-ből fenmaradt második kiadása ismeretes és mely Oláhországban Eimnikon nyomatott. Az orosz nyelvet a szerb iskolákba Szuvarov Makszim vezette be, a kit orosz tanítóival Mójzes metropolita kérelmére Anna orosz czárné küldött 1727-ben Karlócára. Ez 400 ábécét és 100 grammatikát hozott magával és 1733-ig tanított Karlócán. Innét terjedt szét a szerb intelligenczia köreibe az orosz nyelv, mely ugy az egyház, mint a szerb irodalom nyelvévé vált Obrádovics Doszitije fellépésóig, a ki a szerb nemzeti irodalmi nyelv használatát hozta be. Magasabb szerb iskolák felállítását az osztrák kormány sokáig ellenezte, s csak 1727-ben adott erre engedélyt. Szerb művek nyomtatását csak 1770-ben engedélyezték s erre Kurzbek bécsi német nyomdász hatalmaztatott fel. A szerb előkelő családok íiaikat protestáns collegiumokon taníttatták. Ez ellen Mójzes metropolita utóda, Jovánovics Vince metropolita lépett fel és Oroszországból szakférfiakat hozott, a kik latin nyelven adták elő az akkor szokásos összes tantárgyakat, kivéve a retorikát. Csaplovics szerint ezek 1733 körül jöttek be. Ekkor állíttattak fel Dályán, Eszéken és Belgrádon is a szerb latin iskolák. Jovánovics metropolita a belgrádi szerb főiskolát tovább akarta fejleszteni s a filozofia és a hittudomány oktatása czéljából külön tanszéket szervezett, de az 1737-iki török háború véget vetett terveinek. Ugyanakkor Jovánovics meghalt és utóda IV. Arzén (Sakabent) a latin iskolákat végleg feloszlatta. Csakis az elemi és grammatikai iskolákat (Karlócán) hagyta meg. Az orosz professzorok hazájukba tértek vissza. Ruvarae Dömötör. Protokol ο plenipotencia deputirtov na szábor 1735. julija 20. Letopisz Matice Szrpszke. 165. k. A szerb irók nagyon keveset tudtak eddig az 1735-iki congressusról, sőt sokan tudomást sem vettek róla. Ruvarae megtalálta az 1735. évi juliusi congressus tagjainak összes névsorát. Ennek közlésével igen lekötelezte a történetírókat, Tény, hogy a congressus 1735. jul. 20-án Karlócán (nem Belgrádban) tartatott meg. A névsorból megismerjük a nevezetesebb szerb családok neveit, a szerb községek, a kolostorok, városok neveit.