Századok – 1898

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Castrum volt-e Kismárton az Árpádok alatt? 57

58 stessel józsef. őrgróf a Lajta folyón át Magyarországba ütvén, a hadművelet folytán Vasvárig jutott, s azt elfoglalá. Különben általában sajnálni kell, hogy ezen korszak eseményeiről részletesebb kutforrási tudósítással nem bírunk, s ez okból a hadjáratról történetíróink is keveset szólhatnak, mi által a történetben hézagok támadtak, melyeket találgatással takargatni, de kitölteni se hogy sem lehet. így például, miután Pesty Frigyes szerint a XII. század elején Sopron vára már létezett, s föltéve, hogy Lipót őrgróf a Lajtán átkelvén Sopron felé vette útját : kérdhetné valaki, váljon miért nem szól Ottó püspök arról, hogy Lipót az útjában eső említett megye székhelyet hatalmába keritette-e? vagy azt talán ellenállás nélkül foglalta el, vagy más okból általában elfoglalni nem tudta? Csak mellékesen említem meg, hogy a »Burgvesten« V. k. 11. 1. szerint 1114-ben Lipót őrgróf a magyarokon kettős győzelmet aratott, továbbá, hogy ugyanazon forrás (IX. k. Ki4. 1.) szerint II. István magyar király 1117-ben osztrák országba ütvén, tábora Bécsújhely mögött egész Pütten és Sebenstein várakig terjedt ; de minderről részletesebb adatokat nem tartalmaznak a történeti kutforrások. Egyébiránt ezen hézagok a mi kérdésünkre adandó válasz lényegét nem érintik. A történetből tudjuk, hogy — mint Anonymus írja a magyarok Vasvárt már a honfoglaláskor bevették; a »Várispánságok« történetében pedig számos adat bizonyítja, hogy ezen vasvármegyei vár mint Castrum ferreum nem csak az. xvrpádok korában, hanem a legújabb ideig folytonosan fönnállóit; s nincs talán oly helynév, melyet az oklevelek többször említenének, mint épen ezt a régi várat. Vasvármegyének többi várai, ugy hiszem, csak a XIII. és XIV században épültek ; Sopronvárniegyének pedig egyik legrégibb vára : Kapuvár, melynek nevét egy 1162-i oklevélben (Sopr. oki. tár.) olvassuk, de más várakról, melyek ez utóbbi megyében léteztek volna, ezen korbeli oklevelek teljesen hallgatnak, jeléül, hogy a többi várak itt is többnyire csak a XIII. és XIV. században keletkeztek. Ugy, hogy bízvást állítható, miszerint a két vármegyének legrégibb várai : Vasvár, Sopron és Kapuvár, melyeken kívül ott a XII. század első felében más vár nem is szerepelt, legalább az előttem ismeretes adatok ilyenről nem emlékeznek. Es most áttérhetünk azon okiévéli adatokra, melyekben Kismarton helynév előfordul. Első nyomát leljük Balics egyháztörténetében is idézett Theiner művében, hol egy oklevél 1 264 körül annak kápolnájáról szól. Ha Kismarton ezen korban már vár lett volna, meglehetünk győződve, hogy akkor,.