Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - IV. közl. 621

THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. 631 közötti pusztákon, ligeteken »tekeregnek«, sokat éhezve, koplalva és sanyarogva. Nem az ellenség fegyvere, de a nyomorúság ritkítja soraikat. Jenőnél (oct, 22.) Szegedi Jánost temetik el »valami szálas erdőben«, nov. 1-én Cserei Györgyöt (a krónikás Mihály testvérbátyját) teszik betegen lóra, de nem messze vihetik, »csak az lóháton meghala.« Bujdosó kurucz módra temetik: »megállának és hamarjában egy kis vermet ásának és úgy temeték el«.1

) — A beállott hideg növeli a kedvetlenséget, a hóharmatos éjszakákon bogácskóróból raknak tüzet, »egymás kezéből kapkodták, még verekedés is volt felette.« A táborozásnak végét kelle szakítni, levonulnak az Aldunához, itt is temetnek (nov. 11.) Janót, a Maksai Balázs szolgáját, Nem csoda, hogy sokan megunták a reménytelen bolyongást és többen haza kéredzkednek. Thököly, méltányolja némelyek kérését s a Duna mellől többeket haza bocsát (nov. 19.) ;2) de ezeknek öröme sem lehet zavartalan : útközben kirabolják őket.3

) A többiek neki vágnák a széles, mély Dunának (bármennyire irtóznak is lovaik a víztől) s átkelvén, sietnek kijelölt téli szállásukra a közeli Pozsaróczdra vagy Pozsarviczára 4) (Pozseravácz, Passarovitz). Itt és a közeli dunaparti négy palánkban (Rám, Galambvár, Uj-Palánk, Bessova) töltötték az 1691/2-iki telet a kurucz vitézek, bár nem szívesen, a kiélt puszta helyeken. SZÁDECZKY LAJOS. ') Almádi naplója 749. 1. 3) Ezen a napon eresztének el egynehány erdélyi uramékot hazafelé. (Almádi 750. 1.) 3) Nov. 22. Hallók meg, hogy felverték az szegén erdélyieket. (U. ott.) 4) A Thököly titkára Komáromy Posarócza, Almádi Pozserovicza néven nevezi eme, a későbbi békekötésről híressé vált helyet. Thököly 1893/94. naplójában Poserolcza néven nevezgeti.