Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - IV. közl. 600

•608 KOLLÁNVI FERENCZ. testvéreknek szükséges prémet bevásárolni panaszkodik az •egyik kusztos a másiknak; kérlek tehát az Isten szerelmeért, •lia a te kerületedben maradt valami felesleg, küldj abból szá­munkra legalább néhány rőfnyit. Szívesen megadom érte az öt -forintot is, bár jelenleg pénzzel sem rendelkezünk, de majd kérek kölcsön a konfratertől.1) Ugyanekkor az esztergomi konvent főnöke is panaszosan -tudatja a tartományfőnökkel, hogy ebben az évben nem küld­hettek a prémért, mert attól tartottak, hogy a pénztvivő szer­zetesek a portyázó ellenség kezébe kerülnek. Kéri tehát, hogy ne hagyja el őket nyomorúságukban, hanem küldjön számukra ••egy vagy legalább félrőfnyit, az árát majd később készségesen meg fogja téríteni.2 ) Kénytelen vagyok - írja egy másik kusztosz a szom­-széd kusztódia főnökéhez —· szent szabályaink értelmében mezítelenségemet felfedni előtted, nehogy hallgatásom büsz­keségnek tűnjék fel. A közbiztonság teljes hiánya következ­tében nem küldhettünk a szükséges prémért, s most a tél közeledtével a legnagyobb zavarban vagyok, hogy mibe öltöz­tetem szerzetes testvéreimet. Kérlek tehát, hogy a te kuszto­diádban található maradékból juttass nekünk is, én nem fogom elmulasztani ebbeli jóságodat a szerzet tagjai előtt nyilvánosan •elismerni és magasztalni.3) Az egyik szerzetes is panaszkodik a prém hiánya miatt. Egyetlen csuhám van — úgymond — de ez is már olyan régi ^s annyira elrongyolódott, hogy alig lóg rajtam; pedig az idő már most is elég zordnak ígérkezik.4 ) De még ennél is sze­rencsétlenebbnek érzi magát egy másik, aki baját igy írja le : súlyos bántalom és nagy veszteség ért : a prémből engem illető részt egyik szerzetes társam elvitte, hogy úgymondjam ellopta.5 ) A sok panaszolkodás után szinte jól esik olvasni, hogy az ozorai kusztosnak pl. egy ízben alkalma volt 100 rőf ajándékba kapott prémet megköszönni.6 ) Néha más is hiányzik, nemcsak a bélésnek való prém. Kérlek tisztelendő atya — könyörög az egyik szerzetes gondoskodjál számomra csuháról és kámzsáról, mert úgyszól­ván mezítelen vagyok, és nem tudom, kihez forduljak. Levele­met nem ok nélkül pecsételem le vörös színű viaszszal Azt ») u. ott. 22. ') XJ. ott. 8) TJ. ott. 20. 1. ') F. Ott. 22. 5) U. ott. 37. ·) U. Ott. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom