Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Dr. Luther Martin’s 6 Werke. Ism. Kropf Lajos 535

536 TÖKTÉNETL IRODALOM. Ilyen pl. a »Vier tröstliche Psalmen an die Königin zu (így!) Ungarn 1526.« czímü fejezet elején'adott történelmi bevezetés. Mária özvegy királynét, mint tudjuk, mind a katholikusok mind a protestánsok a maguk vallásához tartozónak tartják, ámbár valószínűleg Fraknóinak van igaza (Henckel János akad. értek.), t. i. hogy ő, mint okos asszony, ahhoz a semleges, higgadt párthoz tartozott, melynek nézeteit Potterdami Erazmus tolmácsolta, ki egyfelől belátta ugyan azt, miszerint az egyházban elharapódzott rendellenességek miatt bizonyos reformokra okvetlenül szükség vala abban az időben, a nélkül azonban másrészt, hogy a vallás terén uralkodó eszmék oly tősgyökeres fölforgatására oly égető szükség lett volna, a mint azt a vallásujitás néhány vezér szelleme tele torokkal hirdette. Luthernek »jámbor emberek« azt tanácsolták volt így írja ő maga az említett munkácska ajánló-levelében, hogy a négy vigasztaló zsoltárhoz írandó kommentárt a királynénak ajánlja. Ennek férje II. Lajos ekkor még életben volt, s mint tudjuk, Luthernek esküdt ellensége és az uj vallás követőinek már régóta irgalmatlan üldözője volt, mely ügyben bámulatos erélyt fejtett ki. Igy pl. az 1510 1517-ig Budán tanárkodé Cordatus Konrádot több társával együtt elmozdította tanszékeikből. sőt börtönre vettette őket, midőn ezek a reformáczióhoz hajló tanokat kezdettek hirdetni. Cordatusnak — mint maga írja — 200 magyar forint fizetése volt, enni és inni valója mint egy nagy úrnak »und dazu eine lustige Behausung .... und grössere Ehr, denn nur wol anstände zu sagen.« Börtönéből csakhamar kiszabadúlt s elment Wittembergbe, hol, mint egy szivacs teleszívta magát az új tanokkal ezek élő kútforrásánál. Azután pedig elment vissza Budára szerencsét próbálni megint. De ismét börtönbe jutott, lud egy torony fenekén, kigyók közt — melyektől nagyon félt — 38 hónapig tartották őt fogva »a magyarok.« Az 1523. évi 53. törvényczikk, mint tudjuk, továbbá fő- és jószágvesztéssel sújtotta a protestánsokat, és Lajos fűnek-fának, boldog-boldogtalannak firkált, kérve-kérvén'őket, vagy reájuk parancsolva, hogy az új »szektát« irgalmatlanul kiirtsák. Leveleivel nemcsak magyar-cseh birodalmának híveit kereste föl, hanem a külföldet is. így pl. midőn Hans von Grefendorfi' a szász választó követe 1524-ben (II. Lajos uralkodásának 9. évében) cseh ügyekben Budán járt, a király levelet adott át neki, melyben Frigyes fejedelmet Luther és követői elleni erélyes föllépésre nógatta.1) ') L. levelét, melyet Fabritius sikertelenül keresett (Pemfflinger Márk élete 41. 1.) W. E. Tentzel-nél (Hist. Bericht 1. 527. Lipcse, 1717.)