Századok – 1898
Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Jedlicsk Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552–1600. Ism. Matunák Mihály 519
529 TÖRTÉNETI I RODAI.OM. boszantó, hogy a szerző eldobja a dió magját s a héjával k iuál meg ! Az előszóban végül beszámol a szerző kutatásairól, melyeket számos levéltárban eszközölt s azt mondja, hogy a soproni. Eszterliázy-féle, komáromi, primási, győri stb. levéltárak őreitől azt az értesítést kapta, hogy azokban Pálffyra vonatkozó levelek nem találhatók. Nekem úgy látszik, hogy a »levéltárosok« röstelvén maguk a poros papíros-tárban más számára kotorászni, egyszerűen elutasították a serény történetbuvárt. Kár, hogy nem kutatott a bányavárosok (Körmöcz, Selmecz, Besztercze, Baka-, Újbánya, Béla- és Libethbánya) s Korpona város levéltáraiban (a zólyomi nagyrészt leégett, midőn a megvert s elkeseredett Bákócziak 1708. októberének végén a várost lángba borították). Hiszen Pálffy e területnek, a bányavidéknek is volt généralisa, védelmezője és a török igától való megmentője (1589—1600); ide rendkívül sok és érdekes levelet irt és e levelek itt úgyszólván egytől-egyig fennmaradtak. A körmöczbányai levéltárból, mely egy maga közel egy millió oklevelet tartalmaz — nem említve sok jegyzőkönyvét, fogalmazványi, számadási könyveit, a 7 bányaváros protokollumait stb.- küldtem néhány levelet a szerzőnek s most akár százzal is szolgálhatnék még Pálffyra vonatkozólag. A második részben »Báró Pálffy Miklós élete« (életrajzi vázlat) 77 lapon közli Pálffy életrajzának vázlatát, a Pálffyra vonatkozó adatok ezen tárgykülönbség nélküli kongloremátumát chronologikus sorrendben. És ez a rész a legkevésbbé sikerült. Hogy miért, már említettem. Kár, hogy a szerző csupán a levéltárakra szorítkozott s nem használta fel az életrajz megírásánál a már megjelent különféle monográfiákat, szakfolyóiratokat és diplomatáriumokat is. Hiszen, hogy többet ne említsek, maga Grömöry Gusztáv s Komáromy András a »Hadt. Közlemények« 10 évfolyamában Pálffynak jóformán minden nevezetesebb hadi tényét leírták s őt mint kiváló hadvezért kellőleg méltatták. A Pálffy-család történetével röviden, 21 js lapon végez. Az 1552. augusztus 10-én született Pálffy Miklós születési helyét nem tudja. — Tekintetbe véve azt, hogy atyjának, Pálffy Péternek főbirtoka s családi fészke Csábrág volt, mely még 1543-ban is predikátumául szolgál (Petrus Pálffy de Csábrág, lásd Palásthy Pál: »A Palásthyak,« Budapest, 1891. II. köt. 45. 1.), továbbá azt, hogy legidősebb bátyja, Tamás 1565-ben, 31 éves korában — miután előbb Krusich János korponai főkapitány (1552—1562, 1565—1580) keze alatt magát a fegyverforgatásban s egyéb hadi tudományban ki-
