Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - IV. közl. 499

THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. 51)7 lyeseii, elég nyereségnek tartván, hogy harcz nélkül kimegy a tatár Erdélyből.1 ) Igy vonult el a tatár veszedelem nagyobb kártétel nélkül Erdély felett. Thökölynek Galga szultánnal egyesülnie kellett volna — az volt tervük — de ezt Badeni Lajos erélyes fellépése Kolozsvár­nál és Veterani gondos határvédelmi őrködése a déli határszoro­soknál meghi ásított a. Thököly midőn a tatár Erdélybe ütését meghallotta, tüstént megindította hadait ő is Erdély felé a tergovisti tábor­ból. Az erdélyi emigráns urak feleségeiket — harczra készü­lőben — Bukarestre küldötték, hogy -ott várják be a harcz kimenetelét. Decz. 23-án nagy úti készülődés volt a tergovisti szállá­sokon. A hol siitőkemeucze volt, »az ott való főasszonyok sütöttek fehér kenyeret és útravaló pogácsákat«.2 ) Az asszonyok másnap (decz. 24.) Bukarestbe, a férfiak decz. 25-én a táborral Erdély felé indultak s első éjjel a Rukavicza vize mellett hál­tak. Másnap (decz. 26.) már a határszél közelébe a hatalmas Bucsecs aljába Kimpulungra (melyet magyarul Hosszúmezőnek hittak) jutottak, a mely a Királykő tetejéről már egészen jól látható az oláh alföld szélén. De itt aztán úgy megtelepedtek, ötöd napig (decz. 31.), mintha már Erdélyben lennének, pedig attól a Bucsecsen kivül még csak a Királykő magas szikláit és a fogarasi havasok csúcsait láthatták. Am a jó bor, a kényelmes meleg szállás, a melyet ott találtak-s melynek mohó» élvezetébe annyi ázás-fázás és sanyarú nélkülözés után elmerül­tek. kárára vált az ügynek : a mai verébért nem gondoltak a holnapi túzokkal. Cserei is ott volt s nagy közvetlenséggel irja le ezt a hosszúmezei időpazarló táborozást: »Thököly Tergovistáról megindulván, Hosszúmezőre szál­lít á be táborát, és mivel a had a sok erős hideg s kenyeret­lenség miatt elsonyorodott vala a mezei táborozásban, ott Hosszúmezőn meleg házakban szállván s számtalan petesdi (pitesti) jó borokkal münden pinczék tele levén (az én szállá­somon is vala hét öreg — nagy — hordó bor, jól is ittunk minden nap, a kenyér szűk voltát borral pótolván ki), neki ') Cserei hist. 213. 2) Az sütő-asszonyoknak addig mutogatta Szikszai uram az csilla­gokat, hogy az alatt a Szikszai uram szolgája az kemenczében igen meg­látogatta : melyik sült meg, melyik nem ? Hijánosan találták az csillag­néző sütő-asszonyok. (Almády István naplója 726. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom