Századok – 1898
Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Magyar udvari kanczelláriai levéltár II. és bef. közl. 42
44 TAGÁ.NYI KÁROLY. bizottságot (Illyrische Hof-Deputation) állította fel, mely 1777-ben a kanczelláriába beolvadván, összes iratai ide kerültek, Ezen most 94 csomóból és 24 elenchusból álló, de fájdalom! -- hiányos gyűjtemény voltaképen 1722-vel kezdődik, az ezen ügyekben azelőtt működő bizottságok jegyzőkönyvei és előterjesztéseivel. Azután magának az illyr bizottságnak jegyzőkönyvei, előterjesztései és iratai következnek 1746—1777-ig; a többi idevágó iratok pedig különböző tárgyak szerint vannak •csoportosítva. Ε csoportok közt legfontosabbak: a szerbek kiváltságaira és szervezetére (1. 2. csoport); a görög-keleti papság bíráskodására (7. cs.) ; a karloviczi szláv η y ο md ár a (15. cs.) vonatkozók; a nagyváradi görög-keleti egyházmegye megvizsgálása végett kiküldött bizottság iratai (17. cs.) 1751 1763-ig, melyek a görög-keleti magyarság akkori állapotáról kimerítő képet nyújtanak ; az egri polgárok perlekedése az ottani püspökkel 1750—70-ig (18. cs.): Szlavónia közigazgatási és úrbéri szervezése (21., 29. cs. és 3 könyv) 1736—55-ig; a szerb metropolita joghatósága Erdélyre (22. cs.) 1756—63-ig; az erdélyi oláh lázadás (22. cs.) 1760—62-ig; az erdélyi oláhok térítése a görög egyesült vallásra (22. cs.) 1770- 71-ig; stb. A bukovinai ρ a ]) s á g szervezésére vonatkozó 4. csoport voltaképen nem ide tartozik, mert 1785 és 86-ból való, a mikor már illyr bizottság nem létezett. VI. Ezeket kiegészíti az illvr bizottság utolsó előadójának Kecs Györgynek hátrahagyott iratai 3 csomóban, melyeket a kabineti levéltár 1882-ben adott át az Orsz. Levéltárnak. Az akták egy darab 1703. évi iratot kivéve, 1746-on kezdődnek 1777-ig, és leginkább az erdélyi ο 1 á h s á g vallásügyeire vonat kozkoznak, melyek közt legnevezetesebb a báró Klein püspök ügye. VII. Végül ezek mellett helyeztetett el a rövid életű, 1791-ben felállított s a következő évben már feloszlatott illyr k a η c ζ e 11 á r i a iratai 46 csomóban 4 mutatóval. Ezek az első évben 14, 1792-ben pedig már 25 csoportra osztattak fel. Tartalmuk azonos a fentebb ismertetett illyr gyűjteménynyel, csakhogy ahhoz még közigazgatási és világi bíráskodási ügyek is járulnak. VIII. A f i u m e i (Fluminensia) iratokat 1777-ben az egyesített cseh-osztrák kanczellária adta át a kanczelláriának. Ezek voltaképen a bécsi udv. kereskedelmi bizottság fiumei iratai 1749 1776-ig, melyek eredetileg 153 csomóból állottak, most azonban csak 61 csomót képeznek, a különböző, első sorban közgazdasági ügyek szerint. Ilyenek például : építkezések .a kikötőben s a városban ; egészségügy ; vámok és tariffák :
