Századok – 1898
Értekezések - DR. RÉCSEY VIKTOR: Egy XV.–XVII. századbeli; kéziratos formulare Jászóvárott 494
DE. RÉCSEY4 V. EGY XV XVI. SZÁZADBELI KÉZIRATOS STB. 495 a kötéstől különvált első levelén Oláh Miklósnál· személyére, hivatalbeli elődjeire és királyi urára vonatkozó, sajátkezű feljegyzések vannak. Ugy Oláh ezen feljegyzései, mint egyik hivatalbeli utódjának 1679-ben kelt hozzátoldása azt bizonyítja, hogy ezt a kódexet hosszú időn át használták magában a királyi kanczelláriában. Oláh tudvalevőleg II. Ulászló király udvarában volt apród, 1516-ban pedig Szakmáry György pécsi püspök titkára lett és mint ilyen is gyakran megfordult a királyi udvarban. Kódexünkben tett feljegyzése szerint mint egykorú koronatanú írja, hogy »Szakmáry György esztergomi érsek meghalt Budán sz. Sándor pápa ünnepén, azaz április 7-én 1524.« Továbbá írja, hogy »ennek utódja lett Szalkay László egri püspök ugyanazon (1524) év május 6-án.« Nagy figyelmet érdemel a következő feljegyzés, mely szerint Oláh írja magáról, hogy »1526 márczius 16-án lettem Szalkay érsek halála után királyi titkár, ugyanazon esztendőnek márczius 21-én, azaz sz. Benedek napján a király engem Mária királynőnek titkárul ajánlott.« Ε szerint Szalkay esztergomi érsek nem Mohácsnál esett el. hanem már ugyanazon év tavaszán hunyt el természetes halállal. Folytatólagosan írja Oláh: »1526 augusztus 29-én, azaz keresztelő sz. János napján a legnemesebb urat Lajos királyt Mohaách mezején üldözőbe vették a törökök és megölték, a ki ugyanazon év november 9-én Székes-Fehérvárott el lett temetve.« Tehát Oláh mint a királyi udvarhoz oly közel álló királyi titkár, mint leghitelesebb tanú azt írja, hogy II. Lajos királyt Mohácsnál a törökök úgy ölték meg! Oláh ezen feljegyzései hitelességben nyernek még a következő való mondásaival : »Ugyanazon hónap (1526 november) 11-én János vajdát szepesi grófot (Zápolyát) Székesfehérvárott megkoronázták : Ferdinándot pedig deczember 1-én választották meg Pozsonyban Magyarország királyává.« »Ugyanazon Ferdinándot Csehországban 1524. év február 24-én koronázták meg.« Csak eddig terjed Oláh Miklós sajátkezű írása és azért a kódex mult századbeli kötésén levő jelzés »K. Olalii Manuscriptum« téves. Oláh mint királyi titkár csak használta az elődjei (Szakmáry és Szalkay) által a kir. kanczelláriában feljegyzett formulákat. • Az oklevelek java része II. Ulászló idejéből való. Hunyadi Mátyás kir. kanczelláriájából csak egynehány származott át a
