Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Egykorú jellemzés Mikes Kelemenről 490

THAL Y Κ. EGYKORÚ JELLEMZÉS MIKES KELEMENRŐL. 491 1727-től 1731-ig hadmérnök-kapitányi, 1731-től hadmérnök-őrnagyi és 1733-tól gyalog-alezredesi rendes zsoldot húzott, a k. k. Hoff-Kriegsrathtól megküldetvén neki a nagykövet útján 1731-ben az őrnagyi s két év múlva az alezredesi rangról annak rendi szerint kiállított decretumok is, a nélkül, hogy az alávaló gazember kémszolgálatnál egyebet teljesített volna. Egyedül árulkodásaival lépett elő alezredessé. Jellemző adat ama kor laza erkölcseire ! 1734. nyarán — a philipsbourgi háborúzáskor — Rákóczi diplomatiai fontosabb küldetéssel bizá meg a hűnek vélt ügyes kalandort Párisba. A ki azonban már elindulása előtt értesíté küldetéséről Dierlinget, Tallmannt, Francziaországból pedig titkos levelezést folytat vala a császáriakkal. Hanem ekkor megjárta; mert egy, Savoyai Eugenhez irott levelét a francziák felfogták, mire aztán Bohn uramat elcsípvén, bedugták a bastille-ba, melynek tömlöczeit négy egész esztendeig meglakatták vele. Csak 1738-ban sikerűit az osztrákoknak szabaddá tétetni a gyanús működésű alezredes urat, — ki azután mindjárt az elmaradt négy évi tiszti fizetését sürgette rajtuk, no meg újabb spionkodással kedveskedett nekik Párisitől, és ezt folytatá 1739, 1740—41-ben is. A gazember éles megfigyelési! és eszes volt, elvitathatatlanúl ; értett az egyének kiismeréséhez, a titkok kicsalásához, és így jó hasznát vették s jól fizették a gazdái. Az öreg Rákóczi Ferencz fejedelem, sőt idősb fia József berezeg is még Bohn kiszabadulása előtt elhalván : most már az alezredes úr a néhai fejedelem Párisban élő ifjabb fiát György herczeget s ennek atyja barátaival és rodostói híveivel való érintkezéseit kémlelgeté ki és tudatá a bécsi udvarral. Különösen báró Pfütschner udvari tanácsossal, — Lotharingi Ferencz berezegnek, Mária-Terézia férjének egykori nevelőjével - állott bizalmas levelezésben. Pfütschner iratai csak mostanában kerültek a cs. ós kir. állami, udvari és házi levéltárba, közöttük Paul Wilhelm Bohnnak számos titkos tudósítása. Az 1741-ik év legelején a cs. tisztikarnak szégyenfoltjáúl szolgáló eme jeles alezredes úr. tán épen fogsága idejében elmaradt zsoldjai tekintélyes összegének kézhezvétele, vagy további előléptetésének kieszközlése végett -személyesen rándúlt el Bécsbe, Párisban a kémkedések folytatására beavatott emberét, Penneja nevűt (vagy álnevűt) hagyván helyetteséül, a ki a legújabban kiszimatolt dolgokrúl ezalatt is folyvást értesíté őt. Bohn pedig Penneja leveleit megküldvén Pfütschner bárónak, azokhoz maga, — mint az