Századok – 1898
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - IV. 481
MÁTYÁS KIRÁLY MAGYAR DIPLOMATÁI. 485 gácsi Albertet nevezte ki, egyúttal beleegyezését adta ahhoz, hogy Hangácsi a szent-széknél az egri prépostság megtartására felhatalmazást eszközöljön ki. A kormányzó előterjesztését Carvajal bibornok, a magyarországi legátus hathatósan támogatván, az ügyet kivételes gyorsasággal intézték el. Márczius 3-ikáról van keltezve a pápai bulla, mely Hangácsit a csanádi püspökségre emeli, és ugyanazon hónap 10-ikéről az, mely az egri prépostság megtartására felhatalmazza.1 ) Mint csanádi püspök fogadta Hangácsi a trónra lépő ifjú királyt, és buzgón támogatta őt azon nehézségek közepett, melyekkel meg kellett küzdenie. Mikor 1459 elején pártütő urak a magyar koronát Fridrik császárnak ajánlották föl. Hangácsit azon előkelő egyházi és világi urak között találjuk, kik február 10-ikén kelt nyilatkozatukban Mátyást rendületlen hűségükről biztosították.2 ) Viszont Mátyás az ő bizodalmát és nagyrabecsülését a csanádi főpap személye iránt a legékesszólóbb ténynyel tüntette ki. Elére állította annak a fényes küldöttségnek, mely hivatva volt őt és az országot képviselni Mantuában, a hová II. Pins pápa, saját elnöklete alatt tartandó congressusra a keresztény fejedelmeket ós államokat meghívta, oly czélból, hogy az ozmánok ellen közös erővel indítandó háború tervét végre valahára megvalósítsák. A pápa megbízta volt magyarországi követét, hasson oda, hogy Mátyás személyesen jelenjék meg Mantuában, vagy pedig lia ő maga akadályozva volna, nagybátyját küldje.8) ') A két bulla a Dataria regestáiban. (Calixti III. anni III. lib. I. A. f. 281 és anni IV. lib. I. A f. 183. Az előbbi kötet hibásan vau a III. esztendővel jelezve ; a IV. esztendő bulláit tartalmazza.) Egyik bulla sem tesz említést Szilágyi előterjesztéséről. Azonban II. Pius pápa 1459 október 11-ikén kelt bullájában el van mondva, hogy III. Calixtus abban az időben, mikor Hangácsit a csanádi székre emelte, egyúttal az egri prépostságot meghagyta kezeiben »accedente ad hoc consensu . . . Michaelis Zilagy . . . qui tunc regnum Hungarie, absente . . . Mathia rege Hungarie noviter electo gubernabat, et in eodem regno jus et potestatem regiam exercebat«. (Theiner. II. 341.) s) Kovachich. Vestigia Comitiorum. 352. 3) A pápa levelének dátumnélküli egykorú másolata a vatikáni levéltárban.