Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai. Ism. Acsády Ignácz 451

TÖRTÉNETI IRODALOM. 451 gelékben a bosnyák püspökök névsorát s néhány oklevelet találunk, melyek méltóan zárják be az uj adatokban gazdag, élvezetesen megirt munkát. SRS. A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve. Irta Zsilinszky Mihály. Negyedik kötet. 1687 —1712. Budapest, 1897. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. Zsilinszky Mihály évek óta előkelő közállásban szolgálja nemzeti polgárisodásunk ügyét. Mindazáltal államtitkári és képviselői sokoldalú elfoglaltsága közepett is folyton időt szakit magának a komoly és nagyarányú irodalmi tevékenységhez. Ez állásában irta meg Csongrád vármegye történetét s adta ki a mult évben régóta megindított nevezetes vállalatának, az országgyűlések vallásügyi tárgyalásainak negyedik kötetét, mely- 441 oldalnyi terjedelemben az 1687-iki országyűlés bezárása utáni időtől a kurucz mozgalmak lezajlásáig, a szatmári békéig vezeti le az eseményeket. Már az a tény, hogy Zsilinszky hivatalos működése sokféle apró és nagy gondjai és teendői közepett sem feledkezik meg az irodalomról, elég világosan bizonyítja, hogy igazi írói egyéniséggel állunk szemben, melynek az irodalom az éltető eleme, honnan semmiféle akadály által el nem terelteti magát. Valóban évtizedek óta egész lelke az irodalomban és az irodalomnak él s minthogy természetadta hajlamaihoz évtizedek óta folytatott alapos szaktanulmányok járultak, munkái is mindig teljes szakavatottsággal tárgyalták ama kérdéseket, melyeket magok elé tiiznek. Nemcsak terjedelemre legnagyobb, hanem belső értékre is legelői áll ama vállalata, mely országgyűléseink vallásügyi tárgyalásait világítja meg. A Xyi. és XVII. században teljesen a vallásügy dominálta a kedélyeket Európa szerte s így nálunk is. Vallásos jelszavak, vallásos lobogó alatt érvényesültek és tusakodtak mindazon törekvések, szellemi és anyagi ellentétek, melyek az állami és társadalmi életet mozgatták. A vallásügy történelmi fejlődésének külön föltüntetése igen hasznos vállalkozás volt tehát, mely vallásügyi és egyházpolitikai törvényhozásunk fejlődésének jelentőségét kellően kidomborította s sok tekintetben uj világításba helyezte. Feladata megoldását a XVI. századra nézve kétségkívül nagyban megkönnyítette Zsilinszkynek egyrészt a Fraknói-Károlyi magyar, másrészt a Szilágyi Sándor erdélyi országgyűlési emlékek czimű nagy vállalata, sőt ez utóbbit használhatta egész a XVII. század utolsó évtizedéig, mert a becses vállalat egészen 1690-ig jutott, mikor Zsilinszky a maga műve harmadik kötetét megírta. De noha igen értékes irodalmi 29*