Századok – 1898
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - III. közl. 420
422 SZÁDEC2KY LAJOS. zódván, a Középerdő szélében valami fehér ruhából zászlót tűznek ki s várják a jó szerencsét. A városiak észrevevén a jeladást, jelentik a várparancsnoknak s ez néhány városi embert küld ki, hogy megtudják, miféle személyek lappangnának ottan? Az erdőben tanyázok látván a városi küldötteket közeledni, önként jelentkeznek, s elejekbe menvén, arra kérik őket, hogy a várparancsnoktól eszközöljenek ki számukra grátiát ; a mit a város közönsége kérésére a parancsnok könnyen megadván, bántatlanul visszatérhettek.1·) Thököly serege tovább haladt a Székelyföld belseje felé. Udvarhelyről a Homoród völgye felé vezető utón, Kénos, Homoród-Szent-Márton, H .-Szent-Pál irányában haladt előre, azon az úton, melyen a Barczaságból felvonult volt. H.-Karáesonfalvánál tartotta a következő napon (okt. 12.) a déli táborozást. Innen Homoród-Oklánd, Felső-Rákos székely falvakon át ért az Olt völgyébe. I)e nem folytatta útját tovább a Barczaság felé, a mai vasútvonal irányában, hanem kelet felé fordült, a merre most az ágostonfalvi állomásról Baróth és Tusnád felé vezet az útvonal. Legközelebbi éjjeli táborhelyül Iiacson határát választotta (okt. 12.). Itt töltötte a következő napot (okt. 13.) és éjszakát is, de már másnap (okt. 14.) általkelt a Mitács erdején s elözönlötte Al-Csík legalsó falvait, maga a fejedelem Csík-Kozmáson a parochián szállván meg okt. 14-én. A sereg a szomszéd falvakban táborozott, Verebesen. Szeret szegen. Tusnádon. Lázár/alván egészen a Nyergesig, a melyen át az út Kászon felé vezet. Négy-öt napig táborozott itt Thököly serege, a mely idő alatt mindent kiéltek, elpusztítottak, a mihez csak hozzá férhettek. A megszállott falvak népe papjokkal (az ezekről érdekes feljegyzéseket hátrahagyó Lakatos István kozmási s az éhez tartozó négy leány egyház a Thököly hadai által épen elözönlött »kozmási megye« plébánosával)2) elmenekültek és erdőkben lappangottak. A Thököly hada pedig összeszedett a vidéken minden búzát, árpát, zabot, szénát s minden értékes ingóságot ; felkutatta még a földbe elásott holmikat is; leszedte a templom és kápolnák harangját, az oltárterítőket, a templomi ruhákat, oltárképeket, zászlókat, gyertyatartókat, kelyheket, misemondó ruhákat, misés könyveket s még az ajtók zárait is. A mit el nem vihettek, összetörték, még a templom és paplak ajtait, ablakait is, nem kiméivé az oltárokat sem. A tatárokkal a pusztításban — ügy látszik — versenyeztek a háromszéki székely atya') Tört. Lapok I. évf. I. félév 150. 1. !) Feljegyzései közölve a Székely Okltr. VI. kötetében 419. stb. 11.