Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - III. 385

-598 FRAKNÓI VILMOS. nyolta, s az alkudozásokban engedékenységet tanúsított, azon /»hajtás késztette, hogy figyelmét és erejét újból osztatlanul kelet felé irányozhassa. Ugyanis míg őt a nyugati politika foglalta el, a törökök merész vállalatokba foghattak : Scutari t vették ostrom alá, Olaszországba nyomultak, sőt Erdélyen keresztül Magyarország területére törtek, Váradot és vidékét feldúlták. Mátyás a béketárgyalások befejezését sem várván be, (1474) november vége felé Vetési Albertet harmadízben küldötte a velenczei köztársasághoz és a pápához, hogy elhatározását bejelentse, és a tervezett hadi vállalatban közreműködésüket kérje ki. Ez alkalommal Laki Thuz János szlavóniai bánt rendelte társul melléje. Velenczébe deczember közepetáján érkeztek, a mikor Marcello Miklós dogé elhunyta után, Mocenigo Péter választatott meg a köztársaság fejévé. A veszprémi püspök ezért a senátus előtt tartott beszédét azzal kezdé meg, hogy a dogé halála alkalmából a király részvétét tolmácsolta-. Azután a török háború ügyére tért át. A velenczei hadaktól hősiesen védelmezett Scutariról szólott, és kiemelte, hogy a törökök az ostromot azért hagyták abba, mert — úgymond értesültek, hogy Magyarországból erős sereg indul ellenük ; mire boszúvágytól indíttatva, Szlavóniába törtek, és kegyetlen pusztítást vittek véghez. A király e szerint jogczímet bír arra, hogy viszontszolgálatot várjon a köztársaságtól, melyet felhív, hogy vele a törökök megsemmisítésére egyesüljön. Az új dogé válaszában szívesen üdvözölvén a magyar király követeit, és megköszönvén a részvét-nyilatkozatot, bizonyos kíméletlenséggel tett megjegyzést a veszprémi püspök előadásának azon részére, mely Scutari felmentéséről szólott. A signoria úgymond -— értesült magyarországi követe útján azon hadi intézkedésekről, amiket Mátyás Scutari érdekében tett; de a város megmentését mégis Isten segélyének köszöni, a ki az erődítmények szilárdságát és az őrség vitézségét azzal támogatta, hogy a kedvezőtlen időjárás és ragályos betegségek csapásait bocsátotta az ellenségre. Egyébiránt kinyilatkoztatta, hogy a köztársaság,