Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - III. 385

394 FRAKNÓI YII.MOS. szólása ragyogó színeivel ecsetelte a magyar nemzetnek a törökök ellen két évtized óta hősi vitézséggel vívott küzdelmét ; magasztalásokkal halmozta el Hunyadi dános emlékezetét, és elismerő szavakkal nyilatkozott Mátyásról. Végül kiemelte, hogy a mantuai congressuson főképen Magyarország megoltalmazására fogja igyekezeteit irányozni.1

) A magyar követség előterjesztéseinek hatása alatt, april 2-ikán, a császárhoz levelet intézett, melyben felszólítja, hogy a »lázadók biztatásaira« ne hallgasson, és a Mátyás ellen tervezett támadástól álljon el.2

) A követeknek azt a kérését, hogy a szentelt kard és zászló küldésével tüntesse ki Mátyást, a császárra való tekintettel nem teljesítette ugyan; azonban módot talált mégis arra, hogy őt jóakaratának nyilvános jelével tüntesse ki. Carvajal bibornoknak küldött egy szentelt zászlót, azzal a felhatalmazással, hogy a török ellen indítandó hadjáratokban maga előtt vitethesse, vagy a királynak adhassa át.8

) így tehát Vetési Albert a rábízott feladatot szerencsésen oldotta meg. Ezért feltűnő, hogy a mantuai congressuson Mátyás más főpapokkal képviseltette magát, az ő diplomatai szolgálatait pedig más téren használta föl. A császárral fennforgó viszályok kiegyenlítésére Podjebrad György cseh király közbenjárását kérvén ki, az 1460 jan. 25-ikére kitűzött olmüczi értekezletre Vetésit és Rozgonyi János tárnokmestert küldötte megbízottai gyanánt. Ezek pontosan megjelentek; de mivel a császári biztosok elmaradtak, Podjebrad május elsejére halasztotta el az értekezletet, a melyre azután Mátyás más biztosokat küldött.4

) Három évvel utóbb, az 1463-ik év tavasz elején Vetésinek ismét ( Haszországba kellett mennie, Ugyanazon megbízással mint 14.55-ben. Ez alkalommal Frangepán István gróf volt a társa. Május közepén a velenczei senátus előtt megjelenvén, beszédében azon veszélyeket fejtegette, melyek az egész kereszténységet fenyegetnék azon esetre, ha a török Magyarországot, ') A beszéd kivonatát maga a pápa jegyezte föl emlékirataiban. (Pii II. Commentarii. 16I4-ik évi frankfurti kiadás. 213.) 2) A levelet közli Kaprinai : História Diplomatica. II. 288. 3) 1459 április 2-ikán Carvajalhoz intézett levele ugyanott, 289. 4) Palacky : Geschichte Böhmens. IV. 146.