Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 375

TÁRCZA • 375 ellen, fosztogatta, börtönbe zárta — de a bíróság előtt eskü alatt mindent letagadott, mire ártatlannak nyilvánították. Zrínyi Miklós 1544-ben egyességet kötött Frangepán Istvánnal, sógorával, hogy kettőjök vagyonát az örökölje, kinek közöttök fiutóda lesz ; e réven 1574-ben a Zrínyiek az óriási Frangepán birtokokhoz jutottak. Időközben egy európai hírű szédelgő tette pörössé Medvedgrádot. Skalics Pál. zágrábi polgár család ivadéka, kit mint árvát Heresinec Péter zágrábi kanonok nevelt s mint tehetséges ifjút Ferdinánd kegyeibe ajánlott, mint udvari káplán a király kedvencze lett, mit az arra használt fel. hogy hamis okmányok alapján, neki mint a likai grófok, a Zrínyiek és Frangepánok utódának donácziónális levelet adott. Ez alapon pörösködött Medvedgrád. Stubica Szuszedgrád, Krapina, Varasdin stb. birtokáért és a világot elárasztotta hamis genealógiájával ; az eset rendkívüli feltűnést keltett az udvarnál és Németországban. Horvátországban azonban jol ismerték Skaliger eredetét és hangosan tiltakoztak a szemtelen csalás ellen, ugy hogy a csaló menekülni volt kénytelen, azonban Albert brandenburgi őrgróf ugy megszerette, hogy ministerévé tette, Tragheim várát és Kreuzburgot neki adományozta, de szélhámoskodásai kiderülvén, innét is elmenekült és mint kanonok Münsterben meghalt. A pört Medvedgrádért 1566-ig vitte és még Miksa királyt is megtudta magának nyerni. A vár pör utján a Zrínyiekről a Gregoríanec családra szállott, mert Gregoríanec István felesége Mártha, Thuz Zsófia leánya volt. ettől pör utján 1610-ben újra a Zrinyiek birtokába jutott. Zrínyi Miklós 1619-ben a várat Mikulics Tamásnak 2000 forintért elzálogosította s a vár 1657-ig e család birtokában maradt, mikor is Mikulics Sándor báró gaztettei miatt jószágvesztésre Ítéltetett és Medvedgrád harmadszor is a Zrínyieké lett. Mikulics hallatlan erkölcstelenségei miatt Törökországba menekült. Medvedgrádot annyira elhanyagolta, hogy azt Zrínyi Péter várromnak mondja. Ennek kivégeztetése után a kir. kamaráé lett. Az értekezés végén 37 latin és két német okmány (egy Ciliéi Frigyestől, egy Cillei-Brankovics Katalintól) és a várromok rajza van. Az okmányok eredetije a zágrábi országos levéltárban van. Közli : DR. MARGAT.ITS EDF.. UJ KÖNYVEK. — BODNÁR ZSIGMONDTÓL ismét egy kötet philosophiai fejtegetés jelent meg. »A jog keletkezése és fejlődése s néhány apróság« czímmel. A könyvnek egy harmadát dr. Pikier Gyula egyet, tanár A joy keletkezése és fejlődéséről szóló munkájának bonczolása tölti be ; a többi lapokon a napi renden levő társadalmi, művészeti és politikai kérdésekhez szól hozzá szerző, az ő ismere-