Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitvallású evang. lyceum története; kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Ism. M. L. 345

349 TÖRTÉNETI IRODALOM. a Resolutio Carolina (1731). — XIX. fej. Az iskola váratlan hanyatlása a XVIII. század másik felében és: Az 1769. pesfi értekezlet. — XX. fej. A Ratio educationis hatása a pozsonyi iskolára. Állami felügyelet (mely Balassa Ferencz gf. tankerületi főigazgató személyében eléggé súlyosan nehezedett a lyceumra). Az uj iskolai szervezkedés 1786-ban, a mi különösen Stretsko János rector érdeme, a ki mellett különben Fábry István működött. Következnek a III. Károly és Mária Terézia alatt történt zaklatások, (melyek különösen a külvárosi elemi iskolákat érték). Mind a mellett éppen Mária Terézia alatt épített az egyház-község 1774. a mai Apácza-pálya, Bél és Convent utcza között, akkoriban kertek által körülvett telken egy uj nagyobb templomot, melynek építkezése 46,000 frtba került. A remek oltárképet a pozsonyi Oeser Frigyes festette; a felavatást még Ribini János végezte. (1776. decz.). Egy évvel később pedig a régi fa-templom helyén a magyar-tót ajkúak számára építettek uj templomot. 1783. a régi rozoga helyett uj emeletes iskolát emeltek, melyben 9 tágas tanterem és egy díszterem állott rendelkezésre. A szükséges pénz nemesszivű adakozásokból került össze, melyekről szerzőnk pontosan beszámol (328 s k. old.). Ezután a tanulók létszámáról közöl táblázatos kimutatást, még pedig az 1714—90. évekből (az anyakönyvnek nyomán); ez időszak alatt több mint 19 ezer tanuló járt a pozsonyi iskolába. Miután az egyház jövedelmeit és a lelkészek javadalmazását is ismertette, vázolja a rectorok lány Kristóf. Bél, Marth, Beer (1737 -47), Tomka-Szászky, Benczúr József és Stretsko (1771—95), nemkülönben a tanítók életrajzát és írói munkásságát. A III. korszak küszöbén szerző az 1791. iskolai újjászervezést ismerteti, mely a reáliákra fektette a fősúlyt s a görögöt csak csekély figyelemre méltatta. Ezóta az evangélikusok tanügye a theologiai tanfolyamra, a grammatikai és elemi tanfolyamra oszlott. Az elsőt Stretsko, Fábry és Sähe! vezették. 1796. a nemesszivű Stanislaides Dániel lépett a rectori állásba. Alatta a franczia invázió, különösen az 1809. évi ostrom, tűzvész, és drágaság nagy kárt tettek az oktatásban ; a korosabb fiuk közül többeket besoroztak, a legtöbben haza iparkodtak és 1809. őszén csak 41 tanuló jelentkezett. Szerző áttér aztán a Schedius-Lovich-féle rendszerre (1810 és 1838). mely azonban előnyei daczára sem talált kedvező fogadtatásra, s úgyanez a sors érte az úgynevezett Zay-uyróczi rendszeri. (1841), mely különben túlságosan megterhelte a tanulók erejét. 1847. a convent Schwer rector indítványára az elemi iskolákat a lyceuntől teljesen elválasztá. A következő fejezetben a 30-as és 4o-es évek