Századok – 1898
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - II. közl. 317
THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE· 333 Thököly maga is igyekezett a fősereggel minél hamarabb előre nyomúlni. Épen azért a brassai vár kiostromlásával nem akarta az időt tölteni, nem nagy jelentőséget tulajdonítván a városi polgárság meghódolása és vele tartása után az abba zárkózott csekély német őrségnek. De szerette volna legalább a szabad közlekedést biztosítani a várossal, azért elindulása előtt két brassai polgárt követül kívánt az ő nevében fel küldeni a várba, hogy a parancsnokot (mint már előbb is tette) a vár önkéntes feladására szólítsa fel, vagy ba azt megtagadná, a következő pontok elibe terjesztésére az ő távolléte idejére : 1. mindkét részről fegyverszünet legyen, 2. a vár további erődítésével hagyjon fel, 3. a várost további terhekkel és követelésekkel ne illesse, 4. katonái szabadon járhassanak a városba szükségleteik beszerzésére, 5. a Thökölynél fogságban lévő tábornokok és tisztek és a hozzá csatlakozott nemesek Brassóban lévő javait lefoglalni, vagy a várba vitetni ne merészelje. Ezeket a kívánalmakat maga az egész brassai tanács terjesztette a várparancsnok elé a vár alatt egy kertben (szept. 2-án) Thököly nevében, a maga részéről is alázatosan kérvén a parancsnokot, hogv azokat a város javára fogadja el. A parancsnok kereken visszautasított minden kívánalmat, sőt szemrehányással illette a tanácsot, hogy ilyenekkel járultak elébe. S mintegy válaszkép még inkább kezdette a várat erősíteni s ahoz anyagot a városból felvitetni, czigányokat és oláhokat vármunkára kényszeríteni, s a városi polgároktól még többet követelt mint eddig. Saját katonáit sem kímélte, sőt annyira elcsigázta a sánczmunkákkal és a folytonos őrszolgálattal, hogy sokan megszöktek és Thököly szolgálatába léptek. Alig volt nap, hogv 2—3, sőt több meg ne szökött és át ne pártolt volna, kikből aztán Thököly, felesketvén őket, 2 vagy 3 német szakaszt alakított. Thököly szept, 3-án táborábahívatta a brassai magyar papot, űrvacsorát vett s tábori lelkészévé tette. Gyalog kapitányát Daróczit hajdúkkal Szentpéterre rendelte, hogy a brassai várat körülzárolják, s ő maga szept. 4-én hadaival Földvár mellé szállott. A brassai várparancsnok szept. 4-én 12 órakor, örömében, hogy az ellenséges tábor megindult, háromszor kilövette összes ágyúit. Ez a gúnyos örömlövöldözés a táborban lévő törököket annyira fölingerelte, hogy tüstént meg akarták rohanni a várat, de Thököly nem engedte, nem akarván időt vesztegetni. A szentpéteri őrség maradt mindössze ott, a melv eh jg éberen őrködött és leskelődött a várból ki-kijött németekre s többeket elfogott közűlök, egy ízben pl. a kertek között, elrejtőzve elfogta azt a 15 lóteher liszt szállítmányt, melyet a
