Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - II. közl. 317

MAGYAR FERF.NCZRENOIEK A XVI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. viselői és követői között, és hogy a rend egysége, a sok jóakaratú kísérletezés daczára, nemsokára már az érdekeltek által is csak óhajtandó, de meg nem valósítható fogalomnak tekintetett. A teljes, végleges különválás azonban a két fél között ínég egyhamar nem következett be. Időközönkint, úgyszólván darabonkint szakadoztak szét. V. Kelemen idejében kiválnak a rendből némely szigorúabb felfogáson lévők.1

) A konstanczi zsinat 1415-ben elfogadja és szentesíti e megoszlást Prancziaországra nézve.2

) Ugyanezt általánosítja a többi országokra vonatkozólag 1446-ban IV. Jenő, megengedvén, hogy a rendszabály szavaihoz szigorúan ragaszkodók maguknak külön választhassanak vikárius generálist, úgy azonban, hogy ennek megerősítése mégis a rendfőnökhöz tartozzék. Ugyancsak ettől az időtől vették fel a szigorúbb felfogásúak az obszervans, a többiek pedig a konventuális elnevezést.3

) Végre X. Leo pápa 1517-ben végleg elválasztotta és függetlenítette egymástól, az össze nem férő két szellem embereit.4) Az a kérdés most, hogy a rend kebelében egymással folyton versengő ezen két tábor közül, melyik képviseltette magát előbb hazánkban, s idővel melyik milv mértékben hódította meg az ország hivő lakosságát ? A kérdésre nem oly könnyű megadni a választ, mint az talán az első pillanatban látszik. A magyar fereuczrendiek történetírói ugyanis, a szerint amint az obszervansokvagy konventuálisokhoz tartoznak, más és másképp beszélnek munkáikban. Ami az egyiknél megdönthetlen tény, az a másiknál világos, hogy tévedés. Ami itt kétsógbevonhatlan adatokra van építve, azt amott bizonyosan úgy tekintik, mint alaptalan és legfeljebb ügyesen kieszelt állítást. Nem az lévén czélunk, hogy annáleseiket kiigazítsuk, és az újabb adatok nyomán kimutassuk, melyik félnek mennyiben van igaza, egyszerűen ismertetjük röviden mind a két résznek állításait. Az obszervansok maguk is elismerik, hogy a konventuálisok előbb jöttek be Magyarországba mint ők. íróik így adják elő betelepedésük történetét. Midőn az általános rendfőnök Olaszországból 1339-ben Bosznián át Magyarországba jött, hogy a rendszabályok értelmében itt az egyes zárdákat meglátogassa, s látta, hogy a l) Wadding VI. p. 172. „ η U. ott IX. p. 371. 3) U. Ott XI. p. 251. 4) U. ott XVI. p. 56. 21*