Századok – 1898

Értekezések - WERTHEIMER EDE: A magyarországi czenzura történelméhez 294

A MAGYARORSZÁG I CZENZURA TÖRTÉNELMÉHEZ. 309 Darstellung der hungarischen Konstituzion.« Mottojavolt: »non quis? sed quid?« Ε mű fejtegetései a következő záró szavakkal végződnek: »Mindenki belátja a mostani alkotmány átalakításának szükségességét; ép ily kevéssé vonható kétségbe, hogy a változtatás, hacsak czéljának megfelelőleg az állam javát akarja előmozdítani, csupán az uralkodótól indulhat ki. Csakhogy a magyar királyok koronázásakor letenni szokott ősi esküben, közönségesen, elháríthatatlan akadályt szoktak látni. Lelkiismereti kérdést csinálnak az uralkodóra nézve abból, hogy ue tegye azt, mi népét egyedül teheti boldoggá.« A füzet óriási föltűnést keltett. Piringer, Gustermann és Anonymus vizsgálódásait a császárnak azzal az állítólagos kijelentésével hozták kapcsolatba, hogy a mostani magyar alkotmány »a mi időnknek többé nem felel meg.«1

) Az ellenzék ugyan zajongott, de gúnyosan fölkiáltott, hogy ilyesmi már 1790-ben előfordult, midőn »Babel« 2) és »Ninive« 8

) megjelent, de sikere az ily föllépéseknek akkor sem volt. Hagyni kell hát őket, hadd írjanak.4

) Gustermann czenzor hibája volt, hogy Anonymus röpirata, melyet, mint most már biztosan állíthatom, Mastiaux5

) bécsi hadügyi udv. titkár irt, a könyvpiaczra juthatott, Gustermann teljesen e mű tartalmának hatása alatt állott, melylyel különben ő maga is élénken rokonszenvezett. Különösen elragadta őt annak bizonyitgatása, hogy Szerit István korlátlan uralkodó volt és hogy a mostani alkotmány csak ellenszegülés és fejetlenség kifolyása, Miért engedte meg úgymond — a m. udv. kanczellária 1770-ben Horváth Mihály: »lntroductio in históriám criticam regni Hungáriáé«6) cz. műve kiuyomatását, mely nyíltan tanitá, hogy Magyarország egyeduralmi-aristocraticus kormányalkattal bír? Miért engedélyezte 1791-ben a »Dissertatio de limitibus regiae potestatis in Hungaria«7) közzétételét, mely a magyar uralkodót árnyékkirályként tünteti föl? Kizárólag azért, mond Gustermann Krones id. m. 119. 1. *) »Babel. Fragmente über die jetzigen politischen Angelegenheiten in Ungarn. Gedruckt im römischen Reiche.·« 1790. s) »Ninive. Fortgesetzte Fragmente über die dermaligen politischen Angelegenheiten in Ungarn. Nebst einer wichtigen Beilage. Auch im römischen Beich gedruckt 1790. »Babel« és »Ninive« szerzője Hoffmann pesti egyetemi tanár volt. Ο az udvar szellemében irt. Erre nézve 1. közelebbről Ballagi Géza id. m. 383. s k. 1. 4) Gohausen jelentése, 1812. apr. 21-éről. 5) Armbruster Hagerhez, 1812. apr. 17. A pontos czim : »lntroductio ad históriám Ungariae critico-politicam. Viennae, 1770. '·) A pontos czim : »Dissertatio -politicopublica de regiae potestatis limitibus« Hajnóczytól.