Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Adalékok Endre és Johanna házasságkötésének történetéhez 289

ADALÉKOK ENDRE ÉS JOHANNA HÁZASSÁGKÖTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ. 1331 — 1333. Az a tragikusan végződött házassági frigy, mely az Anjou-dynasztia két ifjú tagját, a magyar Endrét és a nápolyi Johannát összeköté, régtől fogva történetírók és költők kiváló érdeklődésének tárgyát képezi. Legújabban Baddeley angol történetíró, »Bölcs Róbert nápolyikirályról és örököseiről« írt könyvében szentelt annak külön fejezetet.1

) A vatikáni levéltárból XXII. János pápa (1316 1334.) számos kiadatlan levelét is fölhasználta. Azonban előadását Kropf Lajos, a »Századok« múlt évi folyamának hasábjain közzétett ismertetésében, méltán ítélte ki nem elégítőnek, és jelezte a kétségeket, a melyeket eloszlatlanul hagy. Kötelességemnek tartottam, hogy ezen kétségek eloszlatására, és egyúttal az angol történetíró kutatásaiban jelentkező hézagok kitöltésére kísérletet tegyek. I. Az első kérdés, a mely választ vár az, hogy a házasság terve mikor és mily módon merült föl ? Baddeley XXII. Jánosnak 1331 január 26-ikán Sancia nápolyi királynéhoz intézett leveléből azt következteti, hogy a házasságot maga a pápa proponálta. Kropf megjegyzi: »Raynaldus és ennek nyomán Pray hivatkoznak a fontos levélre; látta és hivatkozik rá Baddeley is; de teljes szövegét még eddig tudtommal senki sem közölte«. >) Robert de Avise and bis heirs. 1278—1352. Bey St. Clair Baddeley. London. 1897. SZÁZADOK. 1898. IY. FÜZET. 19