Századok – 1898

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1898. márcz. 3-án tartott vál. ülés jegyzőkönyve 278

291 HIVATALOS ÉRTESÍTI*:. betűrendes bibliographie! jegyzék előzi meg mindazokról a munkákról, dolgozatokról, melyek névtelen jegyzőnkkel tüzetesen vagy csak mellesleg, bárhol és bármily nyelven, 1897-ig foglalkoztak. A II. részben először bőven ismerteti a véleményeket Anonymus koráról, s azután, helyes Ítélettel, a most már általánosnak mondható véleményhez csatlakozik, mely III. Béla jegyzőjének tartja. Majd »a kérdés megfejtése« czimen, kutatja személyét, elmondván minden eddig felállított véleményt. Kutatásában azonban csupa lehetőségekre támaszkodik, melyek gyakran még csak a valószínűségig sem emelkednek. így például minden azonos névben a XII. század utolsó negyedében azonos személyeket is lát, s ennélfogva bizonyos Bethleem prépostot, ki 1183-ban az esztergomi egyházmegyében szerepel, egy személynek vesz azzal a Bethleem nevű magyar ifjúval, ki valamikor 1177 —1192 közt Párisban járt. kit csak »adolescens«-nek neveznek, s a ki mint adolescens, a mondott időben künn meg is halt. Ily methodussal vizsgálva, megakad szeme bizonyos Adorjánon, ki 1175-ben III. Béla jegyzője volt, 1185-ben már erdélyi püspök és kanczellár, s valószínűleg 1203-ban -semmi esetre sem később — fejezte be életét, és ezt tartja a névtelen jegyzőnek, »kit — úgymond — a jelen kutatások megfejtéseig figyelemre méltatni mindenki elfelejtett« (I. 103.) Ez utóbbi megjegyzés nem egészen találó. A kik a XII. századbeli okleveleinket forgatták, ismerik az Adorján nevet, s talán nem csak nekem ötlött fel, hogy épen a fenn érintett Bethleem adolescens halála táján találunk Párisban egy Adorján nevű magyar papot, a ki azonos lehetne III. .Béla hasonnevű jegyzőjével ; már pedig valószínű, vagy legalább nem valószínűtlen, hogy a névtelen jegyző Dares Phrygiussal, a trójai háborúval, Francziaországban foglalkozott, hol ez a XII. század derekán, lehet mondani, divatos tárgy volt : de azért a szerző által vont következtetésre, hogy ennélfogva ez Adorján volt a névtelen jegyző, nem vetemedett senki, mert Adorján, a jegyző, már III. Béla király életében kanczellárrá lett : nem lehet tehát helyes logikával feltennünk, hogy ő magát a király halála után csak jegyzőjének nevezte volna, s szerzőnek ellenkező okoskodása körülbelül csak olyan, mintha valaki egy mai keletű levél ilyen aláírásából »Kálmán, cultusmínisteriumi fogalmazó«, azt következtetné, hogy a levélíró Tisza Kálmán, mert hisz Magyarországnak' sok even át hires miniszterelnöke 1848-ban fogalmazó volt báró Eötvös ministeriumában. Szerző tehát, véleményem szerint, a kérdést, hogy ki volt Anonymus ? nem fejtette meg, csak a megoldási kísérleteket szaporította — egy meglehetősen gyengével ! De ennél még nagyobb hiba. hogy a mű csonka. Epen a leglényegesebb rész, a kútfő tartalmának kritikai ismertetése, hiányzik belőle. Igénytelen vélemé-