Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 269

TÁRCZA. 271-kik 13 ezer szekeren Jófű felé nyomultak l>e a török elől, s a kik ellen Kapitän hasztalan szölítá fegyverbe a jófűieket. Még több kárt tettek Oastaldo katonái, a kik oly kegyetlenül fosztogatták nem csak a jobbágyságot, de a nemességet is. hogy a mint Hunyadmegyének a dévai és szászvárosi német-spanyol katonák garázdálkodása miatt Castaldohoz intézett panaszleveléből kitűnik, tömegesen menekült innen a lakosság Havasalföldre, s még a törökhöz is készek valának átszökdösni. A török mind erősebben fenyegette Dévát és vidékét s a gyakori becsapások m iatt Bánk Pál. Erdélv viczevajdája jön Dévára, a vajda 300 lovasa, s a német-spanyol had vezetésére. De ereje csekélységét ismerve. 1552 decz. 11-én Maros-Illyét támadták meg a havason egy oláh pap által áthozott törökök ezer emberrel, hol Yilley János burgundi kapitány szerencsésen megküzdött velők. Oastaldo most Dévára 720 lovast és 700 gyalogost küldött a távozó Bánk helyett a híres Balassa Menyhért vezérlete alatt, míg Branyicskára 100 főnyi őrséget rendelt a megyei lovasságot is fegyverbe szólítva enyingi Török János főispán vezetésével. A király későlib Branyicskát Kerepovitli Miklós rácz vajdának adományozta és midőn ezalatt 1553 márcziusában Oastaldo Erdélyből Kassa felé végleg elhagyta az országot, szerencsére Déváról is elhárult a veszedelem, miután a török mind barátságosabb lett Erdély iránt, s csakhamar sikerhez vezetett Izabella királyné visszahozatalával az a mozgalom, melyet a német párt gyengeségében csalódott erdélyi rendek a török kibékítésére megindítottak, s a miben Petrovics Péter eszélvéiiek és hazafiasságának köszönhet Hunyadmegye és Erdély is legtöbbet. — KROPF Í R a következő sorok közlésére kért föl bennünket : Tisztelt Szerkesztő Úr! Mint Révész Kálmán úr magánlevélben szívesen értesít, azt. hogy Kállai István Buccáriban raboskodott, nem pedig a nápolyi királyságban, mint- Brandt tévesen állítja, egyik rabtársának, az utóbb Angliába vetődött Beregszászynak leveléből tudjuk, melyet Yelenczéből ](>7<i május 30-án irt feleségéhez s mely a Sárospataki füzetek 1863-ki évfolyamában van közölve (61. lap). Az Oxenstierna gróftól eredő egykorú angol nyomtatvány nincs meg a British Muaeumban. London, 1898. febr. 20. Kropf Lajos.