Századok – 1898
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - I. közl. 230
236 SZÍ1)ECZKY LAJOS. kuruczot a határon átküldött, hogy a legvégső sánczot foglalják el. Ezek a sűrű köd leple alatt, álüton oly csöndben érkeztek a sáncz alá, hogy senki észre nem vette. A sánczban 30 dragonyos, 26 puskás és 50 marosszéki székelv volt őrségen, kiknek egy része még aludt, midőn a kuruczok a sánczba akadálytalanul behatoltak s a meglepett németeket majd mind lekaszabolták, Hauben nevű kapitányok kivételével, a kit elfogtak ; a székelyek közül is többeket levágtak, vagy súlyosan megsebesítettek, a kik ellentállottak ; némelyek elfutottak, mások ellentállás nélkül megadván magokat, sértetlenül maradtak. A kuruczok aztán az ily könnyedén elfoglalt sánczot, melyben mindössze két taraczkot találtak, megszállották. Thököly. genialitása merész tervet forralt, mert korántsem akart a szorosokban egyenlőtlen harczba bocsátkozni. Mielőtt azonban ennek végrehajtásához fogott volna, nyilt parancsot küldött az erdélyiekhez, kiváltképen a háláihoz közelebb lévő városok és falvak lakosaihoz intézve, jelezvén a tatár khán fiával és a török császár szerdárjával a határra érkezését, az utakon lévő ellenség felverését, az üt megnyitását, intvén a lakosokat, hogy, ha idejekorán megkeresik őt, oltalom levelet ad mindenkinek, hogy személyökben és javaikban ne károsíthassanak, a ki pedig ellenségnek mutatja magát, a következendő kárt és veszedelmet magának tulajdonítsa. Inti arra is az erdélyieket (bizonyára a tatár gazdálkodásra gondolván), hogy a kisebb helyekről az erődített helyekre meneküljenek. És ez 1690 aug. 17-én kelt a törcsvári sánczban, a hol akkor Thököly maga is táborozott.1 ) Heisler és tisztei ez alatt mulatozással tölték/ a bodzái táborban a Thökölyre várakozás unalmas napjait. Épen javában kártyáztak aug. 15-én s Heisler »kalapját társaitól elnyert tallérral aranynyal félig megtöltötte vala«, midőn este felé érkezik a hír a törcsvári becsapásról. Heisler tüstént kiadta a rendeletet az indulásra s az egész székely-magyar-német tábor felkerekedett s éjszaka általjővén Nyén felé, Szentpéternél rövid pihenőt tartva »sebes ügetést, nyargalást« siettek Törcsvár alá, a melytől azonban még néhány kilométernyire beljebb a hegyek közt van az ország határ és állott a Tliökölyék által elfoglalt végső sáncz. A hosszas várakozás után nagy volt a harczi kedv a seregben: »nagy örömmel s bátran mennek vala mind a ') Cserei M. históriája l!i7. I.
